Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
dózisok adagolása viszont indokolatlan, ha a nedvességet nem tudjuk biztosítani (KULIKOVA, 1969). Ugyancsak lényegesen befolyásolja az öntözés hatékonyságát a tenyészidő alatt lehullott csapadékmennyiség (KRYNSKA, 1968). Az egyes öntözési módokat összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy az es6ztető öntözés felel meg leginkább a fejeskáposzta biológiai igényeinek (hőmérséklet csökkentő és relativ páratartalomnövelő hatása) (KOZIN-CSUPRIN, 1970, DIMITROV, 1971, MIHOV, 1973, MATEV-DIMITROV, 1973). 2,24. Hagymafélék Vízigényüket és öntözési sajátosságaikat a vöröshagyma kapcsán mutatjuk be. I Vöröshagyma A hagyma rendkívül igényes a talaj nedvességével szemben. Levelei például kétszer annyi vizet tartalmaznak, mint a káposzta vagy a paradicsom levelei, ugyanakkor gyengén fejlett gyökérrendszere nem képes elég mélyre hatolni és ellátni a növények állandó nedvességigényét. Ehhez még hozzájárul gyenge szivóere- je is (KULIKOVA, 1969, KOZIN-CSUPRIN, 1970). A hagyma sekély gyökerezésére utal van EEDEN és MYBURGH (1971) megfigyelése is, akik Pretoriában (Afrika) mérték a talajnedvesség csökkenését az egyes talajszintekben és megállapították, hogy a felvett viz több mint 90 %-a a felső 30 cm-es szintből származott. Tehát a hagymaöntözés tervezését a felső 30 cm-es talajszint nedvességtartalmának változására kell alapozni. GOLTZ és munkatársai (1971) közlése szerint a hagyma gyökérzete a felső 25 cm-es szintben helyezkedik el, innen történik vizfelvétele is, a gyökerek oldalirányú növekedése sem több, mint 25 cm. A hagyma - akár helyrevetéssel, akár dughagymáról termesztjük - fejlődésének kezdetén állandó, nagy nedvességet igényel. Mivel kora tavasszal esedékes mind helyrevetése, mind duggatása, ilyenkor általában - kivételesen száraz téltől, kora tavasztól eltekintve - elegendő nedvesség áll rendelkezésére. A nedvesség megőrzésére a Belorusz Köztársaságban végzett kísérletekben mulch-takarást alkalmaztak a vetésekre (KULIKOVA, 1969). 85
