Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
86 Ha az első 60-70 nap alatt elegendő mértékben el van látva a hagyma nedvességgel, úgy nagy levéltömeget képez, ami magában hordja a nagy termés lehetőségét. Ezért a zöldtömeg intenzív növekedésének idejére KULIKOVA (1969) a Szovjetunió középső vidékein a VK 70 %-os szint tartását javasolja. EEDEN és MY BURGH (1971) szintén kritikusnak tartotta a vegetáció első felét nedvesség tekintetében, mivel előző kísérleteik szerint az alacsony talajnedvesség ebben a fejlődési fázisban erősen depressziós hatású veit a termésre. KOZIN-CSUPRIN (1970) két kritikus szakaszt állapított meg a hagymánál. Különösen nagy a vízigénye megfigyeléseik szerint a levelek növekedése és a hagymaképzés időszakában. Ugyancsak a hagymaképzés, illetve hagymanövekedés időszakát jelöli kritikus nedvességi periódusnak W ITT MEYER (1972). LIS és munkatársai (1967) Argentínában, Mendozaban helyrevetett hagymával végeztek kísérletet. A kísérleti kezeléseknél a hagyma különböző vegetativ stádiumában tették ki száraz viszonyoknak a növényeket és vizsgálták ennek hatását a növények vegetatív növekedésére és a termésmennyiségre. A csiranövény korban ható szárazság a levelek megjelenését gyorsította, a levelek számát növelte, a hagymák kifejlődését 15 nappal előbbre hozta a kontrolihoz képest. Ha a szárazság a hagymaképződés kezdetén érte a növényeket, kevesebb levél képződött és a hagymák súlya csökkent. Az egyéb időszakokban ható száraz periódusok nem idéztek elő szignifikánsan bizonyítható károsodást a növényeken. DREIBRODT-KARCH (1970) és ZIMMERMANN és munkatársai (1970) német- országi viszonyok mellett a junius-juliust tartják a legkedvezőbb öntözési időszaknak. A szerzők egybehangzó véleménye szerint a betakarítás előtt 25-30 nappal be kell szüntetni az öntözést, mivel az késlelteti a hagyma behuzódását (KULIKOVA, 1969, KOZIN-CSUPRIN, 1970, VASZECKIJ, 1971, VANEJAN-MOISZEENKO, 1973). Számos kutató foglalkozott az öntözés hatásával a hagyma termésmennyiségére, minőségére és tárolhatóságára. VANEJAN és MOISZEENKO (1973) pl. Kelet-Szibéria erősen kontinentális viszonyai között 1967-69-ben a vegetáció első fázisában magas szinten tartották a talaj nedvességtartalmát (VK 80 %), a második szakaszban az egyes kezelésekben VK 60, 70 és 80 %-on, a harmadik szakaszban pedig szüneteltették az öntözéseket. Kísérletükben az öntözés hatása nem mutatko
