Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
63 nos vtztelitettséget tartottak. Az öntözött területen az árugyümölcs 92-93, az öntözés nélkülin 85 %-ot tett ki. SEVCSENKO (1973) Asztrahan vidékén a legmagasabb termésátlagot három év átlagában abban a kezelésben kapta, melyben az egész tenyészidő alatt VK 80 %-os szinten tartotta a talaj nedvességtartalmát. A legnagyobb bogyóátlagsuly szintén a "legnedvesebb" kezelésben volt. A legrosszabbnak az a kezelés bizonyult, ahol VK 60-65 %-on tartották a talajnedvességet (7.táblázat). 7. táblázat Öntözési rendek hatása a paradicsom termőképességére 1969-71. években SEVCSENKO (1973) Keze- Önt.előtti talaj Aruminőségü 3 év átlaga Aruminőségü lés nedv.tart. VK % ______termés q/ha__________1969-1971 termés átlag' 1.szakasz 2.szakasz 1969 1970 1971 q/ha % súlya, g 1 80-85 80-85 720 593 656 659 100 100 2 60-65 80-85 660 400 564 541 82 95 3 60-65 70-75 585 39690 4 70-75 80-85 695 480 641 605 91 96 5 60-65 60-65 580 421 544 515 78 90 BERÉNYI (1969) karbonátos öntéstalajon tett megfigyelése szerint hazai viszonyaink között a VK 60 % fölött tartott talajnedvesség-tartalom csapadékos években a termés mennyiségére és minőségére egyaránt depressziós hatású volt. A száraz években a rendszeres öntözés nem eredményezett olyan nagy termés- mennyiséget, mint a két feltételezetten kritikus időpontban végzett öntözés (VI.20. és VII.20 körül egy-egy öntözés). Az eredmények szerint az optimális időpontban és mértékben történő öntözés kedvezően befolyásolja a termés mennyiségének és minőségének alakulását. A vizellátottság a termés mennyisége mellett, annak minőségére is lényeges hatást gyakorol. CSELÓTEI (1973) szerint csaknem mindig csökkenőleg hat a refrakció %-ra. SZIMONOV-KRECUL (1973) Moldáviában folytatott kísérletében optimális öntözési rendszernél a paradicsombogyók 5,1-5,2 % szárazanyagot tartalmaztak. Ha növelték az öntözések számát (VK 80 %), a szárazanyagtartalom 0,4 %-kal
