Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
33 ténhet. A módszer eredményességéről közli, hogy fejeskáposztánál 10 % sejtnedv- koncentráció esetén végzett öntözéskor 462 q/ha termést kaptak, 12 %-nál 417, 14 %-nál 203 q/ha-t. A paradicsomnál 528 - 534 - 397 q/ha termést értek el. Célszerűnek tartja az öntözés megkezdéséhez szükséges sejtnedvkoncentráciő értékét fajonként, adott viszonyok közt helyileg meghatározni. KRUZSILIN-SVEDSZKAJA (1972) ugyancsak a sejtnedvkoncentrációt befolyásoló tényezőkre hivja fel a figyelmet: a növény életkora, a levelek növekedése, az időjárási körülmények, az évjárat, az agrotechnika, a földrajzi hely, stb. egyaránt kihat annak értékére. A levelek oldható szárazanyagtartalmának refraktométeres meghatározása alapján állapítja meg a növények öntözésének szükségességét PRATT-FARKAS (1968) is. Öntözött és nemöntözött növényeknél mért értékek különbségét, a vizelégtelensé- gi indexet határozzák meg. A módszert legjobban a paradicsomnál dolgozták ki. RAVELLI (1968) a növények vizellátottságának vizsgálatánál a levél áteresztő képességének mérését találta hasznosnak. Szoros összefüggést tapasztalt a levelek áteresztőképessége, a napsugárzás és a talajnedvesség között. A levél áteresztőképességének - így közvetve a sztőmák nyitottságának - mérésére kialakított poroméiért ismerteti. Bár a fiziológiai mutatók alkalmazásának alapelve valószínűleg az öntözési időpont legpontosabb meghatározásásra adna lehetőséget, a felhasználást zavaró környezeti körülmények a módszer gyakorlati alkalmazását megnehezítik, sőt előzetes többrétű helyi adatok nélkül lehetetlenné teszik. Ezért nem széles körű az elterjedésük a természetben (BALASEV 1968). A talaj nedvességtartalma Legelterjedtebb módszernek tekinthető, amikor az öntözés időpontját a talajban rendelkezésre álló viz mennyisége alapján határozzák meg. A módszer előnyeként említhető, hogy a talajtól függően változó, de egyéb környezeti körülményektől függetlenül pontos tájékoztatást ad és egyidejűleg az öntözési normát is meghatározza. A talaj nedvességtartalmának meghatározása különböző módszerrel történhet, mint erről PAPP (1967) témadokumentációja is tájékoztat. Nehézkessége, hibái
