Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
34 és a késői eredmény ellenére a száritőszekrényes eljárás a legmegbízhatóbbnak tekinthető. Egyszerűsége a tenziőméteres módszert perspektivikussá teszi. Az öntözés időpontjának meghatározására egyszerű műszert még nem találtak, állapítja meg HELLINGS (1969). Legajánlatosabbnak a talaj nedvességtartalmának mintavétellel való meghatározását tartja a különböző módszerek közül. Dolgozatában táblázatosán értékeli a talaj nedvességtartalmának meghatározására szolgáló különböző módszereket, azok előnyeit, hátrányait, alkalmazhatóságát és költségeit. A mérési technika, mintavétel problémái miatt egyszerű szántóföldi meghatározási módszerként említi KULIKOVA (1969) a talaj nedvességtartalmának tapintás és szűrőpapír átnedvesedése alapján történő becslését. BALASEV (1968) leírja KABAEV módszerét, amikor meghatározott (3 cm^) vízhez adott talajból gyúrt golyó térfogata alapján számítható a minta víztartalma. A talaj nedvességtartalmának vizsgálatát általában a gyökerekkel leginkább átszőtt, az öntözéskor benedvesiteni kivánt talajrétegre vonatkozóan végzik, érdekes megállapításra jutott azonban ERSOVA (1973), aki szerint az időpont és a norma meghatározására figyelembevett talajréteget külön kell választani. Moldáviában korai paradicsomnál legjobb eredményt akkor értek el, amikor az öntözés időpontját a felső 30-50 cm talajréteg, az öntözővíz normáját pedig a felső 50-70 cm-es talajréteg nedvességtartalma alapján határozták meg. Az öntözés időpontjának és az öntözővíz-mennyiség meghatározásának a talaj nedvességtartalma, a talajviz szintje és a kapilláris vizemelés alapján való meghatározását ismerteti FEDDES (1969). Részletesen megadja a különböző zöldség- fajok (valamint dísznövények és gyümölcsfák) vízellátási szempontból kritikus időszakait is. Az öntözés időpontjának megállapítása számítással Számítási eljárásokkal az öntözés időpontját - az alkalmazott módszertől függően - hidrometeorológiai tényezők, növényi tulajdonságok figyelembevételével