Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

24 mérsékletét, növeli a levegő páratartalmát. Kis öntözési normák adhatók, igy kü­lönleges célok is elérhetők. Az egész növényt lemosva gyorsan helyreáll a növé­nyek turgora és frissitő hatása egyes növényeknél különösen kedvező lehet. Ez az öntözési mód lehetővé teszi különböző kémiai anyagok (műtrágya, növényvédősze­rek, stb.) kijuttatását is (BALASEV 1968, BOLOTSZKIH és munkatársai 1972, KRUZSILIN-SVEDSZKAJA, 1972). Az esőszerü öntözés alkalmazásánál figyelembe kell venni a zöldségfélék néhány tulajdonságát, mint pl. szöveti felépítésüket, melynek következtében külö­nösen fiatal korban igen érzékenyek az esőcseppek mechanikai hatására. Sok zöld­ségfaj a tenyészidő kezdetén lassú növekedésű (sárgarépa, uborka, paradicsom, káposzta) és az első öntözések paskoló hatása károsíthatja, vagy eltemetheti azokat. E növények a talaj felszínét hosszú ideig nem boritják be, igy a gyakori öntözés talajtömöritő hatása is fokozottan jelentkezhet (KULIKOVA 1969). Az előzőekből következően is csaknem minden szerző felhivja a figyelmet arra, hogy a zöldségtermesztésben az esőintenzitás és a cseppnagyság iránt foko- zottabbak a követelmények. A talaj beázása és szerkezetének megőrzése miatt is kedvezőnek tartják, hogy a cseppek mérete ne haladja meg az 1-2 mm-t. A ma,- gyar szakirodalomban zöldségtermesztési célra csak a kis intenzitású (6-12 mm/óra) öntözőberendezéseket ajánlják (CSELŐTEI 1971). Az öntözéses zöldségtermesztésben a Szovjetunióban legelterjedtebben a DDA-100 M önjáró konzolos esőztető berendezést alkalmazzák (KULIKOVA 1969). Ukrajnában az esőszerüen öntözött terület 48 %-án alkalmazzák ezt a berendezést (BOLOTSZKIH és munkatársai 1972). A finom porlasztás, kis cseppek kedvező ha­tása mellett alkalmazásának egyik problémáját is említik, az igen nagy 2, 7-3,0 mm/perc intenzitást. Különböző öntözési norma kiadásához a berendezésnek a terü­leten való áthaladási számát változtatva különösen jó lehetőség van. A zöldségtermesztésben alkalmazható öntözőberendezések ismertetése során ROMANOV és munkatársai (1974) a következőket sorolják fel: KDU-55 M, UDSZ-25, Volzsanka, DDA-100 M, DDA-100 MA, DM-80, DM-200, DDU-45, DDN-45, DDN-70, DDP-70, Fregat, külföldi berendezések közül a csehszlovák Sigma-50, az amerikai Valley berendezést. Táblázatos áttekintést adnak minegyikről, jellemezve azok viz- utánpótlásának módját, munkavégzését és legfontosabb műszaki paramétereit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom