Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
24 mérsékletét, növeli a levegő páratartalmát. Kis öntözési normák adhatók, igy különleges célok is elérhetők. Az egész növényt lemosva gyorsan helyreáll a növények turgora és frissitő hatása egyes növényeknél különösen kedvező lehet. Ez az öntözési mód lehetővé teszi különböző kémiai anyagok (műtrágya, növényvédőszerek, stb.) kijuttatását is (BALASEV 1968, BOLOTSZKIH és munkatársai 1972, KRUZSILIN-SVEDSZKAJA, 1972). Az esőszerü öntözés alkalmazásánál figyelembe kell venni a zöldségfélék néhány tulajdonságát, mint pl. szöveti felépítésüket, melynek következtében különösen fiatal korban igen érzékenyek az esőcseppek mechanikai hatására. Sok zöldségfaj a tenyészidő kezdetén lassú növekedésű (sárgarépa, uborka, paradicsom, káposzta) és az első öntözések paskoló hatása károsíthatja, vagy eltemetheti azokat. E növények a talaj felszínét hosszú ideig nem boritják be, igy a gyakori öntözés talajtömöritő hatása is fokozottan jelentkezhet (KULIKOVA 1969). Az előzőekből következően is csaknem minden szerző felhivja a figyelmet arra, hogy a zöldségtermesztésben az esőintenzitás és a cseppnagyság iránt foko- zottabbak a követelmények. A talaj beázása és szerkezetének megőrzése miatt is kedvezőnek tartják, hogy a cseppek mérete ne haladja meg az 1-2 mm-t. A ma,- gyar szakirodalomban zöldségtermesztési célra csak a kis intenzitású (6-12 mm/óra) öntözőberendezéseket ajánlják (CSELŐTEI 1971). Az öntözéses zöldségtermesztésben a Szovjetunióban legelterjedtebben a DDA-100 M önjáró konzolos esőztető berendezést alkalmazzák (KULIKOVA 1969). Ukrajnában az esőszerüen öntözött terület 48 %-án alkalmazzák ezt a berendezést (BOLOTSZKIH és munkatársai 1972). A finom porlasztás, kis cseppek kedvező hatása mellett alkalmazásának egyik problémáját is említik, az igen nagy 2, 7-3,0 mm/perc intenzitást. Különböző öntözési norma kiadásához a berendezésnek a területen való áthaladási számát változtatva különösen jó lehetőség van. A zöldségtermesztésben alkalmazható öntözőberendezések ismertetése során ROMANOV és munkatársai (1974) a következőket sorolják fel: KDU-55 M, UDSZ-25, Volzsanka, DDA-100 M, DDA-100 MA, DM-80, DM-200, DDU-45, DDN-45, DDN-70, DDP-70, Fregat, külföldi berendezések közül a csehszlovák Sigma-50, az amerikai Valley berendezést. Táblázatos áttekintést adnak minegyikről, jellemezve azok viz- utánpótlásának módját, munkavégzését és legfontosabb műszaki paramétereit.
