Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

25 Az öntözés kézimunkaerő szükségletének csökkentése mindinkább előtérbe helyezi a gépesitett áttelepitésll öntözőberendezések alkalmazását. Ilyen berendezé­sek részletes vizsgálatának magyarországi erecíményeiről számol be SZABÓ (1975), valamint RÉVFALVI (1974). Frontálisan mozgó, csörlős és központi tengely körül körbejáró berendezések rövid leírását találhatjuk a Mobil öntözőrendszerek (1969) c. dolgozatban. Gépi áttelepitésll esőztető öntözőberendezések ismertetését és értékelését adja az Öntözés gépesítése (1973) c. dolgozat is. Esőztető öntözőberendezések cso­portosításának és megválasztásának szempontjait közli DEGAN (1969). Kimondottan különleges öntözési célra dolgozták ki az impulzusos működé­sű esőszerü öntözőberendezéseket (LEBEDEV 1969). Az eredetileg teaültetvények optimális klimatikus viszonyainak megteremtésére kialakított berendezés műszaki fejlesztésével a legutóbbi időkben lehetőség nyilt zöldségfélék öntözésére való fel- használására KULIKOVA (1969) ismerteti, hogy az alapelv felhasználásával a kazah­sztáni Vízgazdálkodási Kutató Intézet munkatársai stabil, automatizált esőztető ön­tözési rendszert dolgoztak ki, impulzusosán működő berendezésekkel. A berendezés csővézetéke, hidránsai és szórófejei süllyesztettek, igy nem zavarják a gépi mun­kát. Az előzőhöz hasonló céllal kifejlesztett berendezéseket alkalmaznak Olasz­országban is. A ködszerű vagy párásitó öntözés alkalmával a szórófejekből kilépő ködszerüen finom eloszlású viz jelentősen módosítja a klimatikus körülményeket, a hőmérséklet csökkentésével és a levegő páratartalmának növelésével. ;A 17 m magas oszlopokon elhelyezkedő ködösítő szórófejek vízhozamának összege 0,5 li- ter/sec/ha. Minden oszlop kb. 1 ha területet lát el, mivel egymástól 100 m távol­ságban helyezkednek el. E berendezésnél a viz szétosztására a szél energiáját használják fel. A vízadagolás gyakorlatilag folyamatos. A klimatlzálő hatást éppen a folytonos és az egész területen egyidejű öntözés biztosítja. Ez az öntözés inkább a mikroklímára hat, mint a talaj víztartalmára. Ezért ezeket az öntözéseket a ta­laj kiszáradása előtt kell elvégezni a nedvességszint fenntartása érdekében (MEDICI 1972, HILER-HOWELL 1974). A párositó öntözés zöldségnő vények termésére gyakorolt hatását vizsgálva BIBLE és munkatársai (1968) egyértelmű növekedést tapasztaltak a paradicsomnál és az uborkánál, mig a sárgadinnyénél az öntözés hatása a termesztett fajtától füg­gött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom