Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)
2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE
16 kenése összefüggésben van WITTMEYER (1972) által is említett, tulöntözés esetén bekövetkező káros hatásokkal. Bár inkább a növény morfológiai tulajdonságaihoz kapcsolódik, itt említhető meg a zöldségféléknek a levegő páratartalma iránti igénye. Egyes zöldségfajok, mint az uborka, káposzta, stb. csak gyengén védettek a felesleges párologtatás ellen, mert kutikulájuk igen vékony. Ezzel magyarázható, hogy nemcsak a talaj nedvességtartalmára, hanem a levegő páratartalmára is érzékenyek. A saláta páraigénye c. cikk szerzője a nappal páradús levegőben fejlődött salátáknál tapasztalt kedvező hatást. A talaj nedvességtartalma és a levegő páratartalma iránti igény között különbség lehet egyes növényfajoknál. így pl. néhány zöldségfaj .mint az uborka is, magas talajnedvesség-tartalom, de alacsony páratartalom esetén nem ad nagy termést, más növény, mint pl. a paradicsom, száraz levegőn érzi magát legjobban. Ezt szemlélteti a 2. táblázat (KULIKOVA 1969). 2. táblázat A talaj és a levegő nedvességtartalmának hatása az uborka és a paradicsom termésére (g/növény) (Kulikova, 1969) Növényfaj A levegő nedvességA talaj nedvességtartalma VK % 90 65 40 Uborka nedves 591 556 0 száraz 418 204 0 Paradicsom nedves 110 146 39 száraz 547 314 125 2.12. Öntözési célok a zöldségtermesztésben CSELŐTEI (1974, 1975) megállapítása szerint a korábban szinte kizárólagos vizpótló öntözés mellett a zöldségtermesztésben megnőtt az egyéb célú öntözések szerepe. Hazai körülmények között öntözéssel a növény életét a következő módon befolyásolhatjuk:
