Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

2. A ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

17 1. A termelés céljának megfelelően segitjtlk a növény vízforgalmát, vizpót- 16, vagy frissítő öntözéssel. 2. A kelesztő és az inditő öntözéssel a vetőmag csírázásához, illetve a palánta megeredéséhez és fejlődésének megindulásához szükséges nedvességet biz­tosítjuk. 3. Az öntözés lemosó hatásával - ami bizonyos mértékű levélen keresz­tüli vizfelvétellel jár együtt - frissítjük a növényt és elősegítjük az asszimilációt. 4. Szerepelhet a viz mint különböző tápanyagok, növényvédőszerek, gyom­irtó vegyszerek hordozója, illetve ezek hatásának elősegitője, időzítője. 5. Öntözéssel egy bizonyos hőmérsékleti határig a fagy ellen is megvéd­hetjük a növényt. Ezek a hatások sokszor párhuzamosan, kombináltan érvényesülnek. Az egyes öntözési célok várható hatását különböző növényfajokra és termelési változa­tokra vonatkozóan táblázatosán is közli, megjegyezve, hogy adatai a termőhelyi adottságoktól és a termelés egészétől függően változnak (3. táblázat). A magyarországi zöldségtermesztés időjárási és talajadottságaitól eltérő körülmények között az előbb ismertetett öntözési célok mellett fontos szerepe lehet a tenyészidőn kivül végrehajtott öntözéseknek is. Ezt figyelembe véve a különböző öntözési célok a következőkben jellemezhetők: Tároló (nedvességfeltöltő) öntözés Azokon a területeken alkalmazzák, ahol kevés az őszi, téli és kora tava­szi csapadék. Előnyeként emlitik, hogy lehetővé teszi a tenyészidő alatti vizpótló jellegű öntözések számának csökkentését, (KOZIN és munkatársai 1970), sőt BALASEV (1968) megjegyzi, hogy egyes területeken előfordul, hogy csak tárolásra korlátozódik az öntözés. Megállapítják, hogy a tároló öntözés normája függ a talaj­víz mélységétől, a talaj fizikai jellemzőitől, VK értékétől és nedvességtartalmától, a téli csapadék mennyiségétől és a talaj átnedvesitésének mélységétől. BOLOTSZKIH és munkatársai (1972) a nedvess égtár oló öntözés hatását vizsgálva paradicsomnál kimutatták, hogy az a tavaszi csapadékviszonyokkal van összefüggésben. Csapadékos tavasz esetén a hatás elenyésző, száraz tavaszon azon­ban helyrevetés esetén 30 %-kal fokozta a termést. A paradicsom mellett Ukrajná­ban kedvező hatást tapasz öntözéssel kombinálták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom