Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)

104

állapítása szerint (22. ábra). Hangsúlyozza CSIDER (1974), hogy a sekély gyökér- zetli, de nagy párologtató felületű növények (pl. a szamóca) igénylik a talaj nagyobb nedvességtartalmát vízforgalmuk zavartalan ellátásához.

22 ab na

a növények Által felvehető víz (dv) a talajtípustól FÜGGŐEN

FH- futáhomok, H- homok( HV-homoltos vályog V- vályog ) AV- agyagos vályog, A * agyag NA - /твАал agyag

OS!DER //969/

A szakírók általában egyértelműen a nagyobb talajnedvességtartalmat Ítélik kedvezőnek, mint pl. Csehszlovákiában DVORAK (1967), akinek a megfigyelése az volt, hogy almánál a vizfogyasztás akkor volt a legnagyobb mértékű, ha a talaj átlagosan a VK 80 %-a alá nem süllyedt.

Másik kísérletében egyéves Aranyparmen-csemetéket nevelt különböző nedvességet tartalmazó tenyészedényekben. Háromnapos időközökben az edényeket megmérte és a tenyészidőszak végéig a nedvességtartalmat különböző mértékben biztosította. Az eredmények szerint az évi hajtásnövekedés, a fák súlynövekedése, összes lombfelülete és a levelek nagysága az eltérő nedvességtartalomra érzéke