Öntözés a kertészetben (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, 1976)

3. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE (Dr. NYÚJTÓ Sándor)

105

nyen reagáltak. Az eredmények szorosabb összefüggésre mutattak abban az esetben, ha a vizutánpőtlás a felvehető nedvesség 80 %-áig történt. A növekedés szempontjából - szerinte - ily módon döntő jelentőségű az elegendő nedvességkészlet a vegetációs periódus első felében.

A bolgár DOCSEV (1974) M. 2 alanyon lévő Pichared almafajtát a VK 70, illetve 80 %-ánál öntözött a gylimölcskötődés időszakában. A 80 %-os VK-nál öntözött almaállománynál a fák fagyrezisztenciája, a fák évi növekedése és a termő- rügyek száma jobb volt, mint a 70 % VK-nál öntözött kezelésnél.

GADZSIEV (1969) a Szovjetunió moldáviai területén három éven át folytatott és vegetációs időben végrehajtott öntözési kísérletek alapján megállapította, hogy a fiatal, termő almafák a tenyészidő második felében is kedvezően reagálnak a magasabb talajnedvesség-tartalomra. Még jobban növekednek, ha az egész tenyészidő alatt magasabb szinten van a talaj nedvességtartalma (vizkapacitás 80%-a). Szerinte ebben az esetben a hajtásnövekedés 80 %-kal, a hozam pedig 40 %-kal múlja felül az öntözetlen kezelések adatait.

Közel hasonló a következtetése KEREMIDARSZKA-DOJCSEVNEK (1972), akik leírják, hogy Bulgáriában a csapadék egyenlőtlen évi eloszlása miatt a legtöbb gyümölcsös öntözésre szorul. Jő fejlődéshez és nagy terméshez az eddigi kísérletek alapján almásokban és őszibaracknál 70, körténél 65, szamócánál 60 % VK-on kell tartani a talaj nedvességtartalmát. Alluviális talajokon, ahol a talajvíz szintje 120-160 cm-nél található, az öntözés felesleges.

SCHÖNBERG (1970) Németországban folytatott kísérletében szintén arra a következtetésre jutott, hogy a szamóca a vizkapacitás 75 %-os kielégítése esetén adja a legjobb eredményt, és a szüret végéig, illetve még szeptemberben szükséges a megfelelő nedvesség.

SZTOLJARCSUK és SCSERBATKO (1972) a Krim-félsziget előhegységei és sztyeppi részén végzett alma öntözési kísérletéből kitűnt, hogy a felső 1 m-es talajrétegben 80-100 %-os hasznos viztelitettséggel jelentősen növelhető a hozam.

Az előhegységi övezetben 70 %-os viztelitettség tartásával 8-39, 80 %-os viztelitettséggel 23-51 %-kal nagyobb termést értek el, a sztyeppi övezetben a terméstöbblet 10-29, illetve 40-60 %-ot tett ki.

KOLTUNOV (1968) szerint Krasznodarban kiegyenlített tavaszi és nyári talajnedvesség-viszonyok esetén az almafáknak két növekedési hulláma volt a ve-