Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
23. Műanyagok a vízelosztó rendszerben - 23.1. A műanyagok jellemzése
23. MŰANYAGOK A VÍZELOSZTÓ RENDSZERBEN A műanyagok ivóvízminőséget befolyásoló szerepével a szakirodalom viszonylag kevesebbet foglalkozik, pedig a műanyagok, ahol azok jelen vannak (tározókban, vezetékekben, épületekben stb.) gondot okozhatnak. A műanyagok egyre gyakrabban kerülnek az ivóvízellátással kapcsolatba. A vízminőségre gyakorolt kémiai és mikrobiológiai hatásuk azonban jelenleg még nincs kellően feltárva. A hatások sokfélék lehetnek és valamely műanyaggal, illetve műanyag alkotórésszel (alkotórészeivel) hozhatók kapcsolatba. 23.1. A műanyagok jellemzése A különböző műanyagok alkalmazási lehetőségeiről a 46. táblázat tájékoztat (Schoenen et al. 1978). 46. táblázat. Műanyagok alkalmazási lehetőségei Építés Javítás Mázolóanyagok + + Fóliák + + Spatulyázó massza + + Besajtoló anyagok + Fugatömítő anyagok + Betonadalék -anyag + A műanyagok kémiai és fizikai tulajdonságai nagyon eltérőek. Különböző tulajdonságuk és összetételük dacára a műanyagok polimerképzése közös vonású: a polimerek kis „építőkövekből”, a monomerekből összetevődő hosszú láncok, amelyek a műanyagok alapanyagai. Ezen túlmenően a kész műanyag termékek még további számos anyagot tartalmaznak. Ilyen anyagok a gyártási folyamatból származó anyagok, az adalékanyagok, amelyek a műanyagok kívánt tulajdonságait biztosítják. Bizonyos mennyiségű baktérium jelenléte az ivóvízben a víz minőségét számottevően nem befolyásolja. Éppen így a víztározók határoló felületein, a vízvezetékcsövek belső felületén megtelepült bizonyos mennyiségű baktérium sem károsítja zavaróan a vízminőséget. A baktériumtömeg nagyobb mértékű elszaporodása és az ezzel kapcsolatos vízminőség-romlás akkor jön létre, ha a tápanyagkínálat a baktériumok számára megnő (Öllős, Kollár 1990). Kevés kivétellel, mint amilyenek például a kemolitotróf
