Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben
20. ÍZ- ÉS SZAGVEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZÉI .GÁTASBAN 243 A 167 a-c. ábra a szabad és az összes klór-maradék változását érzékelteti egyszeres ill. kétszeres klóradagolást követően. Érzékelhető, hogy a maradék szabad klór jelenléte kettős klóradagoláskor (c. ábra: 0,15 mg/L+2 mg/L) hosszabb ideig biztosítható volt, mint egyszeri klóradagolás után (a. ábra\ 0,35 mg/L). Ezek a kutatások azt jelzik, hogy az utóklórozás szétválasztása, vagyis a vízelosztó rendszer külön pontjain való adagolás előnyös megoldása a transzportált víz kedvező organoleptikus tulajdonságainak megőrzése szempontjából. Káros hatás egyéb vízminőségi paraméterekre (például a baktériumokra) nem jelentkezett. Az is bebizonyosodott, hogy a klórt helyettesítő alternatív fertőtlenítőszerek (mint a klór-dioxid vagy a monoklóramin) nem minden esetben jótékony hatásúak, mint azt remélték. További megállapítás: az oldott szerves anyagok (prekurzorok a klórozási mellék- termékekhez) és a biológiailag lebontható oldott szerves anyag eltávolítása, csökkentve a klórdózist, azt kisebb mennyiségekben vezetve a vízelosztó rendszer különböző pontjain a rendszerbe, úgy tűnik, a transzportált víz kedvező organoleptikus tulajdonságai fenntarthatok, még hosszú hidraulikai tartózkodási idők esetében is. Ez azt jelenti, hogy a vízelosztó rendszerek eddigi üzemeltetési gyakorlatát az organoleptikus vízminőségi tulajdonságok fenntartása érdekében a jövőben számos esetben felül kell vizsgálni. Különösen megfontolandó ez azokban a vízelosztó rendszerekben, amelyek régebben tervezett hidraulikai kapacitása kihasználatlan, illetőleg amelyeknél a víztisztítás elégtelen mértékű. Kelly et al. (2003) számos vízműben vizsgálták a mikrobiológiai eredetű íz- és szaganyagokat, amelyek a vízművek 63%-ában voltak jelen. A vízelosztó rendszerek zömét felszíni vizekkel (folyó és tó) táplálták (168. ábra). Felszín alatti víz a vízművek 11%-ában fordult elő. Folyó Tó Felszín alatti Kevert Ismeretlen Víz eredete 168. ábra. Az elosztó rendszerben íz- és szagproblémákat kimutató vizek eredete Azok a vízművek, amelyek elosztó rendszerében íz- és szagproblémák nem jelentkeztek, zömmel talajvízből nyerték vizüket (169. ábra). A felszíni vizet transzportáló vízelosztó rendszerek csak kisebb hányadában (23%) nem jelentkezett mikrobiológiai eredetű íz-szag probléma.
