Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben
244 20. ÍZ- ÉS SZAGVEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN 169. ábra. íz- és szagproblémák nélküli vízelosztó rendszerek vízének eredete A mikrobiológiai eredetű íz- és szaganyagok zöme (72%) időszakosan jelentkezett (170. ábra). Az epizódok egy része (21%) szórványosan jelentkezett az év folyamán. 170. ábra. A vízelosztó rendszerbeli íz- és szag epizódok évi előfordulásai Az azonosított íz- és szag-epizódok legnagyobb része nyáron jelentkezett (171. ábra). A „kevert” epizódok zöme tavasz és ősz folyamán jelentkezett és ezen epizódok, bizonnyal, a tavakban való vízkeveredéssel voltak kapcsolatosak. Az epizódok előfordulása természetesen a földrajzi elhelyezkedéstől alapvetően függ. A mikrobiológiai eredetű íz- és szagproblémák eredete a nyers vizek minőségében keresendő (172. ábra). A fő ok általában a mikroorganizmusok megnövekedett számában (különösen az algák és az Actinomycetesek), a metabolitok termelődésében (mint a geosmin vagy MIB) rejlett. A nyers vizek megemelkedett hőmérséklete fontos tényező volt, mert ennek következtében egyes mikrobák aktivitása nőtt. Az íz- és szag epizódok általában a kisebb maradék klór koncentrációjú elosztó rendszerbeli zónákban, vezetékekben, valamint a nagyobb tartózkodási idejű hálózati zónákban jelentkeztek szabályosan.
