Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)

20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.2. íz- és szaganyagok a vízelosztó rendszerben

240 20. ÍZ- ÉS SZAGVEGYÜLETEK AZ IVÓVÍZÉI .LÁTÁSBAN mazásához képest növekedtek. A klór-dioxid esetében a föld-doh szag 72 h tartóz­kodási idő után tetemesen növekedett (b. ábra). c) x 72 *0 TD S 24 o c 5 6 Iz nincs K loros Kloros NH2Cia6 mg/L íz küszöb érték 165 a-c. ábra. A klór,klór-dioxid, monoklóramin, kontakt idő hatása a Dunkerque-i vízel­osztó rendszer íz- és szag vegyületeire A 0,6 mg/L koncentrációjú klór adagolásakor (a. ábra) 1 h kontakt idő után 0,2 mg/L maradék klórt lehetett kimutatni és 24 h tartózkodási idő után klóros íz jelent­kezett. Ez az íz stabil maradt 3-as küszöbértéken 72 h kontakt ideig. Klór-dioxid ada­golásakor (0,4 mg/L) 1 h kontakt idő után a maradék klór-dioxid 0,2 mg/L volt és 24 h kontakt idő után 1-es küszöbértéken klóros íz jelentkezett (b. ábra). 72 h kontakt idő után 4-es küszöbértékű föld-doh ízeket lehetett kimutatni. Monoklóramin

Next

/
Oldalképek
Tartalom