Öllős Géza: Vízminőség-változás a vízelosztó rendszerben (KÖZDOK Kft, Budapest, 2008)
20. íz- és szagvegyületek az ivóvízellátásban - 20.1. A víztisztítás közben keletkező íz- és szagvegyületek
20. IZ- ES SZAGVEGYULETEK AZ IVÓVÍZELLÁTÁSBAN 20.1. A víztisztítás közben keletkező íz- és szagvegyületek A vízelosztó rendszerbeli vízminőség alakulása és a víztisztító rendszer folyamatai között szoros kapcsolat létezik. A kapcsolat a két rendszer között átívelő, elválaszthatatlan, speciális jellegű, optimalizálásra szoruló. Az is nyilvánvaló, hogy az íz- és szagvegyületek mindkét rendszerben képződnek. Egyes esetekben a hidrológiai tényezők markáns szerepe is felismerhető a rendszerek kapcsolatában. Példa erre a nagycsapadékos időszak utáni coliform szaporodás gyakori növekedése az elosztó rendszerben {28. ábra, Öllős 1998). A víztisztító rendszerbe érkező nyersvíz vegyületeit a koagulációs, az oxidációs és az adszorpciós folyamatok módosítják. Az eredeti vegyületek eltávolítódnak, átalakulnak, új vegyületek, mint az íz- és szagrontó vegyületek, megjelennek a vízben. Az íz- és szaganyagok képződését leginkább az oxidációs folyamatok (ozonizálás, klórozás), eltávolítását a lassúszűrés, GAC, BAC segítheti. Az utófertőtlenítés (általában a klórozás) után a vízelosztó rendszerbe kerülő ivóvíz elvileg minden eredeti és keletkezett szennyezőanyagtól mentes kellene, hogy legyen. Ezt a feltételt az ivóvíz biológiai stabilitásának biztosításával vélik megteremteni, amely kritérium azonban csak megközelíthető, de el nem érhető. Ez a kiindulási helyzet az ivóvíz minőségét, így az íz- és szagrontó anyagokat is, a vízelosztó rendszerben eleve kedvezőtlenül befolyásolja, ezért kell az elosztó rendszert egy óriási reaktornak tekinteni. 20.1.1. Biológiai aktivitás a víztisztító rendszerben A víztisztítás egyes folyamataiban a biológiai aktivitás jelentős szerepet játszik (például a nyersvíz tározása, lassúszűrés, talajvízdúsítás, biológiailag aktív szénszűrés). Ezekben az esetekben a baktériumok, algák elszaporodása azonban íz- és szagrontó vegyületek képződésével jár együtt. Az ilyen vegyületeket is tartalmazó melléktermékek, mint a fenolok, aldehidek, karbonsavak, amelyek a nem helyettesített aromás vegyületek és alkilbenzolok biológiai lebontásakor keletkeznek. Például klóranizolok keletkeztek a derített Szajna víz lassúszűrésekor (Nontiel et al. 1986). 20.1.2. Kémiai tisztítás A vegyszerek, amelyeket a víztisztításban alkalmaznak a részecskék, szerves vegyületek és mikroorganizmusok eltávolításához, mint koagulánsok, oxidáló anyagok, fertőtlenítőszerek, a szerves anyagokkal képesek reakcióba lépni, miközben a mel
