Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
1. Mikrobiológiai- és kémiai kockázat - 1.4. Kémiai kockázat
2. táblázat. Az ivóvíz-fertőtlenítés lehetséges1 rákkeltő melléktermékei Melléktermék Fertőtlenítőszer Valószínű szabályozott tartomány2 Valószínű átlagos koncentráció3 Legnagyobb közölt koncentráció4 Hg/L Trihalogénmetánok TriklórHOC1, CINH2 9-900 26 470,0 Bróm-diklórHOC1, C1NH2 © O 9, 1 180,0 Dibróm-klórHOCI, CINH2 * 5,7 280,0 Tribrom03, HOCI, C1NH2 5-500 4,4 280,0 Haloacetátok DiklórHOCI, CINH2 0,3 - 30 235 79,0 Triklór HOCI, CINH2 ♦ 205 103,0 Aldehidek Formaldehid O,, HOCI, CINH2 Orális út6 8 30,0 Acetaldehid 03, HOCI, CINH2 Orális út6 2 10,0 Egyebek Bromát o3 0,05 - 57 5 33,08 Hidrogén-peroxid o3 * Triklóracetaldehid HOCI, CINH2 Ismeretlen 2 19,0 2,4,6-Triklórfenol HOCI 38 -3800 <0,1 2,0 Triklór-nitrometán HOCI * 0,8 1,5 Megjegyzések:1 Lehetséges rákkeltő kifejezés azt jelenti, hogy a szóban forgó vegyület akkor tekinthető rákkeltőnek, ha legalább egy kísérleti állatban annak bizonyult. 2Ha a rákkeltési adatok azt jelzik, hogy valószinü a rákkeltő hatás (az EPA kritériumok szerint), olyan szabályozási tartományt számítottak ki, ami megközelíti azokat a számított koncentrációkat, amelyek további * egy rák-halálozás/10000-1000000 populáció előidézői. 3„Valószínü átlagos koncentráció” a nemzeti ivóvízkutatások által talált átlagnak felel meg. 4Az ivóvízből kimutatott maximális koncentráció. ’Vélhetően nem rákkeltő, bizonyíték hiányában, mert rendszerint csak egy állatfajban okoz tumort ‘„Orális út” azt jelenti, hogy ezek a vegyilletek negativ hatásúnak bizonyultak a jól-tervezett karcinogencsis kutatások során az orális expozíció során. 7EPA kritérium bromátra (1992) “Krasner et al. (1990).
