Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)

2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.10. Protozoon szervezetek az ivóvízellátásban

69. ábra. A maradék ózon koncentráció hatása a C. parvum oocysta életképességére,

20°C

70. ábra. A Cryptosporidium oocysta fertőzőképessége. 1,3 mg/L klór-dioxid.

Szabad klór. Gyakorlatilag inaktiválás nem jelentkezett, ha az oocystákat a 4,9-80 mg/L szabad klór koncentráció hatása érte, 22°C-on (kontaktidő 48-245 min., pH=8). 45 mg/L szabad klórt adagolva, 1045 min kellett > 1,9 log-egység- nyi inaktiváláshoz. Ez azt jelenti, hogy a csak szabad klórral fertőtlenítő vízművek Cryptosporidium oocystával szemben nem nyújtanak védelmet.

Monoklóramin. A monoklóramin, önállóan alkalmazva, az ózonnál és klór-di- oxidnál jóval gyengébb oocysta fertőtlenítőszer.

Bebizonyosodott tehát, hogy az önállóan alkalmazott fertőtlenítőszerek az ózont kivéve, a Cryptosporidium parvum inaktiválására a szokásos vízműgyakorlatban nem alkalmasak (Korich et al., 1990).

161