Öllős Géza: Vízellátás-csatornázás közegészségügyi ismeretei (VMLK, Budapest, 2001)
2. Patogén- és szennyezésindikátor mikróbák az ivóvízben - 2.10. Protozoon szervezetek az ivóvízellátásban
2.10.1.8. (H) FERTŐTLENÍTŐSZEREK EGYÜTTES HATÁSA A kémiai vegyületekkel egymást követő fertőtlenítés nagyobb hatékonyságot eredményez, mint az egyes vegyületek összegezett hatása. A több hatószer egymást követő hatásával elért hatástöbblet a szinergizmus. Erre mutat példát a 77. ábra (Finch aet al., 1997): az előklórozás szintjeinek növelése arányosan csökkenti az utána következő monoklóraminos (post-ammoniation) fertőtlenítés mo- noklóramin koncentráció igényét és a kontaktidőt, ami bizonyos ínaktivációs szint eléréséhez szükséges. 100 1000 Kontakt idő, min Szabad klórozás, CT értékek: ______ 0 mg^min/L Cl2---------t* -11 mg • min/L Cl2 ............ 20 -85 mg 'min/L Cl2 ______ 725-2200 mg min/L Cl2 7 1. ábra. A C. parvum oocysta 0,5 log-egységnyi inaktiválásához tartozó klóramin- folyamat követelmények. pH=8, 22°C. Klóramin elsőrendű elölési sebessége 0 min-1. Közvetlenül szabad klóros előoxidáltatás után, különböző CT feltételek esetében. A szinergizmus értelmezése a szóban forgó két lépcsős fertőtlenítés esetében: a szabad klór az első lépcsőben az oocysta falát megtámadja, ezáltal annak per- meabilitása változik, de a megfelelő gazda fertőzését nem akadályozza meg. A második lépcsős monoklóraminos fertőtlenítés viszont a fertőtlenítőszer hatékonyabb diffúzióját teszi lehetővé az oocysta sejtfalon keresztül, így az a sporozoi- tákat (51. ábra) károsítja. Ezáltal valamely gazdában a fertőzés elmarad. 2.10.1.8. (I) A C T SZORZAT ÉRTELMEZÉSE, ALKALMAZÁSA A CT szorzat-koncepciót a különböző fertőtlenítőszerekkel kapcsolatos fertőtlenítés-technológiai követelmények meghatározása céljából alkalmazzák, (C a maradék fertőtlenítőszer, például az ózon koncentrációja, mg/L; T a kontaktidő, 162
