OVH: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai. A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (OVH, 1984)
2. A vízgazdálkodás társadalmi-gazdasági alapjai
szerű hasznosításával függ össze. Mivel a külföldi turizmusnak korlátaii voltak és vannak, felértékelődtek — addig figyelemre nem méltatott — olyan helyek, melyek valamilyen víz mellett 'biztosítanak üdülési lehetőséget. Ezek számát növelték a más célokból készült nagyszabású vízügyi létesítmények (tározók, csatornák), de a bányászati tevékenység következtében kialakult nagyobb vízfelületek (bányatavak) is. Az idegenforgalom fejlesztése szempontjából új irányt jelez a hévizek kultúrált hasznosítása. Az ismert és az utóbbi időben kialakult üdülőhelyek, valamint a további lehetőségek fejlesztésének összehangolása érdekében 1982-ben elkészült az Országos Üdülőterületi Tervkoncepció. Ennek megállapításai szerint a jelenlegi és a javasolt üdülőterületek egybeesnek az ország értékes, üdülésre alkalmas tájaival. A javasolt fejlesztések tervszerű, fokozatos megvalósítása megfelelő szintű v í z iközm ű -hál óza t kiépítése esetén biztosíthatja az eddigi egyoldalú területi koncentráció csökkenését, s az üdülési terhelés egyenletesebb eloszlását. A termelés és a szolgáltatás fejlődése A termőföld hasznosítása A termőföld jelentősége az elmúlt másfél— két évtized alatt világszerte megnőtt: részben a demográfiai robbanás folytán ugrásszerűen megnövekedett élelmiszerszükséglet, az élelmiszerek kedvező devizaszerző képessége miatt, részben a természeti környezetet fenyegető környezeti ártalmak növekedése és kiterjedése, a termőföld világméretű csökkenése következtében. (Magyarország területének hasznosításiát, annak változását a 10. táblázat mutatja be.) 10. táblázat A művelési ágak változása és aránya (1000 hektár) Megnevezés 1950 1982 Szántó 5520 4680 Szőlő, kert, gyümölcsös 0380 0620 Rét, legelő 1470 1280 Mezőgazdaságilag művelt terület 7370 6580 Erdő 1160 1630 Egyéb művelt (nádas, halastó) terület 0030 0060 összes termőterület 8560 8270 Művelés alól kivett terület 0740 1030 összes terület 9300 9300 Magyarország 89%-a termőterület, amii nemzetközi összehasonlításban is igen kedvező arány, a termőföld biológiai potenciálja a legfontosabb természeti erőforrásunk. Az elmúlt három évtized alatt jelentős volt a termőterület csökkenése, amit az ötvenes években lezajlott nagyszabású település- és iparfejlesztés, az út- és csatornahálózat fejlesztése nagyrészben indokolt. A mai megítélés szerint azonban a termőfölddel való ésszerűbb gazdálkodás esetén a fejlesztéseket kisebb és kevésbé jóminőségű földterület igénybevételével (is meg lehetett volna oldani. A jelenleg érvényben levő földtörvény már megfelelő biztosítékot jelent a termőföld védelmére, emellett csökkent az igény is nagyobb területek rendszeres igénybevételére. A termőterületen belül jelentős volt az erdőterület növekedése, a mezőgazdasági területek rovására. Erdősítés alá elsősorban olyan területeket vontak, melyek a mezőgazdasági művelés ökonómiailag értelmezett határterületei, ezeken gazdaságos mezőgazdasági művelést tartósan nem lehet folytatni. Így az erdősítés részben a talajvédelmet segíti elő, résziben csökkentette e területek mezőgazdasági műveléséhez szükséges állami támogatás mértékét. A növénytermelés színvonala a múlt század végétől az ötvenes évek végéig terjedő időszakban nem változott, kisebb ingadozásokat csak a szárazabb lés nedvesebb periódusok változása jelentett. Ennek öka az volt, hogy a mezőgazdaság gyakorlatilag műtrágyát nem használt, a szerves trágya mennyisége pedig változatlan volt, mert az állatállomány szintje sem változott a század első felében. A hatvanas évek elején viszont gyökeres változások következtek be a mezőgazdaság fejlődésében. Megtörtént a mezőgazdaság kollektivizálása, részben ennek következményéképpen gyökeresen átalakult a vonóerő-összetétel, az állati vonóerőt felváltotta a gép. A gépesítéssel megvalósított mélyművelés kedvezően módosította a talaj víztározó képességét, növelve ezzel a csapadék hasznosításának lehetőségét. Ugyanakkor a gépesítés miatt is szükséges nagy méretű táblásításnak nem kis szerepe van a belvizes és az eróziós gondok növekedésében. Lényegi változás következett be a tápanyag- ellátásban, megkezdődött a műtrágya felhasználásának gyors növelése. Ennek eredményeképpen a területegységre felhasznált műtrágya mennyisége a hetvenes évek közepére, 15 év alatt, a nyolcszorosára nőtt. Mindennek eredménye megmutatkozott a termésátlagok növekedésében, a területegységre eső növénytermelési hozamok 1960 és 1980 között megkétszereződtek. A kemikáliák alkalmazásának kedvezőtlen következményei is jelentkeztek, így a gondatlan és felesleges műtrágyahasználat is hozzájárult a vizek minőségének romlásához. Az elért eredményekben alapvetően fontos szerepet játszott a biológiai alapokban 'bekövetkezett változás: néhány év alatt az évtizedeken át sikerrel alkalmazott fajtákat a növényterme27
