OVH: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai. A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (OVH, 1984)
2. A vízgazdálkodás társadalmi-gazdasági alapjai
lésben új, nagyobb termőképességű, de egyben a betegségekkel szemben érzékenyebb fajták váltották fel. Mindez szükségessé tette — más okok mellett1—■ a növényvédőszerek rendszeres és kiterjedt alkalmazását. A hetvenes évek elején megkezdődött a legkorszerűbb technológiák rendszerbe szerveződése, ami az esetenkénti monokultúrás termesztés révén kedvezőtlenül módosította a talajok vízháztartását. A Vízgazdálkodási Keretterv megállapításait megalapozó részletes vizsgálatok rámutattak a növények vízforgalmi igényed, sajátosságai és a termésátlagok növelésének feltételei között i összefüggésekre. A 'talajadottságok vízháztartási hatása a tározóképesség és a vízvezetőképesség révén jut érvényre. A mély gyökérzetű növények nagy tározóképességű talajokban teljes tenyészidejű vízfogyasztásuknak mintegy a felét képesek a talajban raktározott nedvességből felvenni. Sekély gyökérzetű növényeknél gyenge tározóképességű, túlzottan kötött, vagy laza 'talajokon ez az arány esetleg a 10%-ot sem éri el. A talajvíz szerepe a víztöbblet—vízhiány alakulásában jelentős. A növények vízfogyasztásuk 25—40%-át képesek a megfelelő mélységű talajvízből biztosítaná, ugyanakkor a magas talajvíz számottevő terméskiesést okoz. A kerettervben közreadták az ország termőhelyeire vonatkozó víziháztartási vizsgálatok eredményét, melyből — a többi között — kitűnik a különböző növények magas színvonalú termesztése esetén számításba veendő vízhiány is. (Az erre vonatkozó eredményekről példaszerűen a 11. táblázat tájékoztat.) A vízháztartási vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy az ezredfordulóra tervezett termésátlagok eléréséhez elsősorban a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait kell és érdemes javítani. A hosszútávú népgazdasági tervezés keretében készült prognózisok szerint a növénytermelésnek évi 2%-kal kell növekednie ahhoz, hogy a népgazdaság elé kitűzött fő feladatok teljesíthetőek legyenek. Ez azt jelenti, hogy azonos csapadékviszonyok mellett, a mai kiugróan jó eredménynek számító 80—85 q/ha kukorica és 65—70 q/ha búza termésátlagot országos átlagban és rendszeresen el kell érni. Ehhez a talajok vízháztartási viszonyainak országos méretekben való jelentős javítása mellett az öntözés kiterjesztése is szükséges, elsősorban a kedvezőtlen csapadék —, illetve talajviszonyokkal rendelkező területeken, illetve meghatározott növények esetében. Az erdők — adott viszonyok között — jelentős szerepet töltenék be az ökológiai egyensúly fenntartásában, a vízháztartás természetes szabályozásában. Szerepük lényeges a víz- és szélerózió káros hatásának csökkentésében, a csapadék egy részének tárolásában és a fölös víz- mennyiség transzspiráció útján történő eltávolításában. Az erdők úgy tekinthetők, mint egy, a nap energiájával működő, hatalmas szivattyúrendszer. E sajátságuk lehetőséget nyújt arra, hogy meghatározott körülmények között kisebb területeken — költséges műszaki berendezések helyett — erdők telepítésével oldjuk meg a rendszeresen jelentkező belvízkárok gondját. A bányászat és az energiagazdálkodás A hazai ásványi nyersanyagok fokozottabb hasznosításával, a vágathajtás és a fejtés gépesítésével, a vízmentes környezet követelménnyé válásával a szén- és 'bauxitbányászatban kialakult a vízháztartást jelentősen módosító aktív vízvédelem. Amellett, hogy a vízvédelem esetenként számottevően növeld a bányászat önköltségét, a karsztvízszintnek, illetve a piezo11. táblázat A tenyészidőszaki vízhiányösszeg 80%-os valószínűségű* értékei jelenlegi jó termésszint, kellő vízgazdálkodású talaj és mély talajvíz esetén Növénycsoport jele, tenyészidőszak Zalaegerszeg Győr Kaposvár Kecskemét Szeged Nyíregyháza Vízhiány (mm) Búza, 10—18 dekád 0 0 0 59 66 26 Kukorcia, 10—27 dekád 0 22 10 108 118 50 Cukorrépa, 10—27 dekád 0 30 22 126 128 73 Cseresznye, 13—30 dekád 16 60 47 171 172 88 őszibarack, 12—20 dekád 14 79 62 178 186 105 Szőlő 13—30 dekád 20 85 90 170 165 115 Alma 13—30 dekád 28 98 82 198 208 129 Paradicsom 13—27 dekád 65 120 110 168 168 140 Burgonya 10—27 dekád 85 142 124 189 195 173 Paprika 14—27 dekád 110 165 170 223 231 187 Kettős term. 10—30 dekád 115 176 178 239 266 198 Lucerna 10—27 dekád 35 186 137 296 304 243 Gyep 10—27 dekád 134 204 201 274 278 254 * A valószínűségi szint értelmezése: 80% annak a valószínűsége, hogy a vízhiány kisebb, mint a táblázatban közölt érték. 28
