OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)

1. Összefoglalás

- 3 1. ÖSSZEFOGLALÁS

Az ország mintegy 50 %-ét kitevő Tiszavölgy vizgazdálkodási helyzetének elemzése az elmúlt évtizedekben a vízgazdálkodás jelentős feladatai közé tartozott. Az elmúlt években a Csongrádi Vízlépcső építését megalapozó vizsgálatok eredményeként ismételten felmerült a Felső-Tisza-i vizpótlás megoldásának szükségessége. Jelen kiadvány összefoglalja és értékeli az elmúlt évek során a távlati tervezés keretében az 1990-2000-es időszakra vonatkozóan készitett azon tanulmányokat, melyek a Felső-Tisza-i térség vízgazdálkodás fejlesztése tekintetében jelentőséggel birnak. Az elemzés során egyfelől rámutat a további vizsgálatok szükségességére, másrészt körvonalazza a fejlesztés lehetséges irányait.

A Felső-Tiszavidék hatásterülete a Bereg-Szatmári síkságot, a Bodrogközt, a Rétközt, a Hernád-Bodrog közének nagy részét, a Taktaköz és a Nyírség északi részét foglalja magában. A terület éghajlatára a hűvösebb tél és a mérsékelten meleg, száraz nyár jellemző. A csapadék évi átlaga 600-700 mm. Talaja legnagyobbrészt a Tisza elöntéseiből származik. A talajvizszint magassága 2-4 m között váltakozik, csapadékosabb időszakban a felszínen is megjelenhet.

2

A Felső-Tiszavidék hatásterülete 10800 km , a lakóinak száma 1970-ben 987 ezer fő volt, melyből a városlakók aránya 34 %. Településeinek színvonala nagyon változó a minimális szociális ellátottságu tanyák és közművesített városok egyaránt találhatók a területen.

A térség gazdasága elsősorban mezőgazdasági jellegű, a mezőgazdaságban produkált, 1 lakosra jutó nemzeti jövedelem az országos átlag felett van. A mezőgazdaság fejlődését száraz időszakban a vízhiány korlátozza. Az iparban foglalkoztatottak aránya mintegy fele az or-