OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)
1. Összefoglalás
szágos átlagnak. Jelentősebb ipari centrum Debrecen, Nyíregyháza környékén alakult ki. A térség fejlesztésének fő iránya a népgazdaságfejlesztési koncepció szerint az ipartelepités intenzivebbé tétele. Lefolyást viszonyaira jellemző a síkvidéki jelleg. A Kárpátok hegyeiről a vizek nagy eséssel rohannak le és a heg? lábánál sebességük hirtelen lecsökken. Nagyvizek esetén ez a körülmény az árvízvédelemre van jelentős kihatással. A közepes én kisvizek jellemzésére az augusztusi 80 %-os vízhozamon kivül a havi és éves, valamint tenyészidőszaki közepes, 80 %-ob vízhozamokat is megadtunk. A vizsgált terület vizkészletének alakulásában legnagyobb szerepe a Tiszának és a Szamosnak van, utánuk rangsorban a Bodrog következik. A hatásterület társadalmi-gazdasági fejlődését az 1990 és 2000-es években várható szinttel jellemezhetjük, meghatározva a fejlődés fő irányait. A település koncentrálódási folyamat és az ellátottság színvonalának emelése meghatározza a kommunális vízigények növekedési ütemét. Az ipari termelés növekedése és szerkezeti változása alapján az Iparágak várható társadalmi termékkibocsátásának megfelelően határoztuk meg az ipar vízigényét, melynél csökkentő tényezőként vettük figyelembe, hogy a jövőben víztakarékos technológiák bevezetése várható. A mezőgazdasági vízigények meghatározása során a térségnek az országos átlagnál nagyobb Ütemű fejlődésével számoltunk, de jelentősebb struktúra változtatást nem terveztünk. A Pelső-Tiszavidóket jellemző tiszalöki és a teljes Tisza szakaszt tükröző szegedi szelvényre vlzkészletelemzést végeztünk. Az elemzés az 50, 80 és 9b %-os előfordulási valószínűségű mintaévek alapján havi bontású vízmérlegek segítségével történt, melyeket a jelenlegi
