OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)

4. A komplex fejlesztés megvalósításának elemzése

- 30 A Pelső-Tisza hajózási viszonyainak javítása érdekében röviden a következő megoldás látszik gazdaságosnak.

Kotrással és a kanyarok átvágásával a szükséges hajóutat biztosítani kell a Komorói kikötőig.

A szállítási igények és a forgalom növekedésével fokozatosan növelni kell a kiépités mértékét, mig összhangba nem kerül a Tisza alsóbb szakaszaival.

Harmadik lépésként számolni kell a Dombrádi Vízlépcső megépítésének szükségességével, hiszen 1990-2000 körül a Vízlépcső megépítését más igények kielégítése is szükségessé fogja tenni.

4.3 Energiatermelési lehetőségek

Az elméleti /protenciális/ vizerőkészlet általában két vízhozammal, a 95 %-ob és az 50 %-ob tartósságu vízhozammal jellemezhető. A Tiszavölgy magyarországi területén az elméleti kisvir,- készlet 56,3 ezer kilowatt és 487 millió kilowattóra. Általánosságban megállapítható hogy a Pelső-Tisza magyarországi szakasza nem bővelkedik vízenergia termelési lehetőségekben.

összehasonlításként megemlítjük, hogy a vízerőműveken termelt energia az összes energia-termelésnek 1970-ben 1,7 %-a volt, aminek elenyésző része esett a Felső Tiszára. Ez az érték 1975-ben 2,7 ?6-ra, 1985-ben 1,1 %-ra módosul.

Az adatokból látható, hogy a nyerhető energia - a Pelső-Tisza térségében nem olyan jelentős mennyiség, hogy annak kiépítése feltétlenül szükséges lenne. Ehhez járul még az is, hogy az erőtelepek beruházási igénye a termelt energiához képest jelentős, a fajlagos energiatermelési költségek magasak, igy jelenleg nem gazdaságosak. Többcélú létesítményként megvalósítva a müveket, már kedvezőbb helyzet alakulhat ki. Jelenleg a körülmények és az ország gazdasági teherviselő képessége még nem feltétlenül teszi lehetővé, ill. szükségessé ezen müvek kiépítését. Az azonban feltétlenül javasol