OVH: A Felső-Tisza komplex vízgazdálkodás fejlesztése (OVH, Budapest, 1975)

4. A komplex fejlesztés megvalósításának elemzése

- 31 ható, hogy az egyáb céllal megvalósuló műtárgy megtervezése és építése során az erőtelep helyét is célszerű megtervezni, hogy gazdaságossá, ill. szükségessé válása esetén kisebb költséggel és egyszerűbben megépíthető legyen.

4.4 A hatásterület vízminőségének elemzése

A kérdés megvilágitása érdekében a Tiszán több éve készülő átfogó értékelések alapján először általános helyzetképet adunk.

Tekintettel arra, hogy a Felső-Tisza vidék nem egységes tájegység, igy az egyes részek is eltérően vesznek részt a szennyvíz termelésében. A területegységek szennyvizterhelési tényezői az alábbiak?

TVK egység 1970. 1985- 2000.

10. 1 1,4 1,5

13. 1 1,7 2,8

A tényezők meghatározásánál a jelen állapotra a tisztított szennyvizek tisztítási hatásfokát 50 %-nak, a későbbi időszakokra 70 %-nak tételeztük fel. Feltételeztük továbbá, hogy 2000-ben minden szennyvizet tisztítanak.

4.41. A jelenlegi vízminőségi helyzet

A Tisza mellékvizfolyásainak jelentős része hazánk határain túlról érkezik, igy azoknak a jellemzése a határszelvényekben adott terhelési állapottal történhet. A Tisza folyó vizének minősége a tisza- becsi szelvényben igen kedvező, melynek jellemzője az oxigénfogyasztás, a biokémiai oxigénigóny /BOI^/ és az ammonium ion /NM*kia

értéke. /12. táblázat/. A folyó felső szakaszán jelentős nagyságú közvetlen szennyvíz bevezetés nincs, terhelést csak a szennyezettebb mellékvizfolyások okoznak. Tiszabecs-Tokaj között minden vízhasználat vízminőségi igényét kielégíti, az esetenként jelentkező fenol