Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízemelés

Ar védelem

Földünknek sok olyan része van, ahol a természetes úton kialakult vízháztartási egyensúly módosítása nélkül nem folytathatnak mezőgazdasági termelést, vagy túl sok a rendelkezésre álló vízmennyiség vagy túl kevés. Ezeken a területeken a növénytermesztési munkáknak alapvető feltétele, hogy a felesleges vízmennyiséget elvezessék, vagy gondoskodjanak az öntözővíz oda vezetéséről.

Hazánk éghajlati adottságai —beavatkozás nélkül is—lehetővé teszik a növénytermesztést, különösen az olyan területeken, ahol a vízháztartás természetes egyensúlya kedvező. Kezdetben csupán ezeken a növénytermesztésre alkalmas területeken indult meg a gazdálkodás. A lakosság szaporodásával azonban egyre inkább szükségessé vált olyan területek művelésbe vétele, melyeket folyóink árvizei időszakosan elöntöttek, s így ott a gazdálkodás nem lehetett biztonságos. A múlt században hazánkban a vízgazdálkodási tevékenység első lépéseként megindult az árvizek elleni védekezés. Nagy folyóinkat árvédelmi töltések közé szorították, s így védték a művelésbe vont területeket az árvízkártól. 1850 — 90 között mintegy 2 600 000 ha területet borított el az árvíz, míg a következő 40 esztendőben, 1890—1930 között csak 460 000 ha-t; ebből is 360 000 ha-t az első tíz évben. Az árvédelem tehát sikeres volt.

Az árvédelem során szükséges beavatkozásokat elsősorban abból a szempontból vizsgáljuk, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek e téren mi a feladatuk, és árvíz alkalmával mi a teendőjük.

Megismerkedünk az ármeniesttéssel és az úrvédekezéssel.

ÁRMENTESÍTÉS

Árvíznek nevezzük a folyók nagy vizét, mely kilépve a mederből, mezőgazdasági művelés alatt álló vagy lakott területet elönthet, illetőleg elönt.

Az árvíz akkor keletkezik, ha különböző meteorológiai és hidrológiai tényezők kedvezőtlenül találkoznak, és erősen megnövelik a vízfolyás hozamát. így csapadékos időjárás, a gyors hőmérsékletemelkedés hatására bekövetkező olvadás, a lefolyás valamilyen okból történt megnövekedése. E tényezők kedvezőtlen összetalálkozása rendkívüli árvizet okozhat.

Ártér alatt azt a területet értjük, melyet a folyó árvizei az árvédelmi beavatkozások előtt elöntöttek. A 49. ábra egy völgyszelvényben ábrázolja a vízfolyást és árterét.

Az árvíz kártételei elleni védekezés két feladatkörre osztható. Az első, a veszélyeztetett területek mentesítése az árvizektől, a második az árvédekezés.

95