Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízemelés
Az ármentesítés magában foglalja azokat az építési munkálatokat, amelyek eredményeképpen a veszélyeztetett területek megvédhetők az árvíz kártételeitől. Árvédekezésre az árvíz levonulása során van Szükség az ármentesítést szolgáló művek védelme, az árvízkárok megelőzése érdekében. Az ármentesítési munkák közé tartoznak: a töltésezés, az árapasztó csatornák építése, a tározók létesítése és a mederszabályozás (71). Töltésezéssel, a vízfolyás partjaira épített művekkel elzárjuk a vizet azoktól a területektől, amelyeken károkat okozhat. A töltések tehát mintegy közvetlenül védik a mentesített területet. A Tisza és mellékfolyói mentén Szegedtől Tiszabecsig, elődeink mintegy 2600 km hosszú árvédelmi töltést építettek. Ezekbe a töltésekbe 162 millió m3 földet kellett hordani. Az árvédelmi töltések építése után a töltés az árteret két részre választja. A töltések között marad a hullámtér, amelyet az árvíz továbbra is elönt. A töltéseken kívül van az ármentesített terület. Árapasztó csatornák létesítésekor az a célunk, hogy az árvíz egy részét más úton vezessük el a veszélyeztetett területről. Rendes viszonyok között vízvezetésre nem használjuk. A befogadó lehet olyan közeli vízfolyás, amelyben az árhullám más időpontban tetőzik. Az elvezetett vízmennyiség következtében csökken az árhullám magassága és ezzel a veszélyeztetett területek kiterjedése. Az árapasztó csatorna szerepét látja el például a Répcelaki csatorna, mely a Répce árvizét szállíthatja a Rábába. Tározók létesítése esetén a levonuló árvíz egy részét átmenetileg visszatartjuk a tározóban, hogy az árhullám alacsonyabb árvízszinttel kevesebb területet veszélyeztetve folyhasson le. A tározóban visszatartott vizeket az árhullám levonulása után olyan körülmények között tudjuk a vízfolyásban fokozatosan levezetni, amelyek már veszélytelenek. A mederszabályozásnak az a célja, hogy a vízfolyás medrében olyan körülményeket teremtsünk, amelynél az árhullám gyorsabban, rövidebb idő alatt vonulhat le. A Tisza kanyargós medrének átvágása azt a célt szolgálta, hogy rövidebb úton, ennek következtében nagyobb vízszineséssel, tehát nagyobb sebességgel vonulhasson le az árvíz, és ne veszélyeztesse hosszú ideig a mentett területek mezőgazdasági termelését. Az ármentesítés érdekében szükséges beavatkozások zöme általában a nagy folyók mentén indokolt. Miután a nagy folyók okozta árvízveszély nemcsak egy-egy gazdaság, járás vagy megye területét érinti, eredményes védekezés csak az egész vízfolyás mentén végzett, egységes munkával biztosítható. A nagy folyók völgyeinek ármentesítése és az árvédekezés megszervezése állami feladat, állami szervek kötelessége. Ezt az átfogó védekező munkát az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az irányítása alatt álló Árvédelmi Készenléti Szolgálat látja el. Kisebb vízfolyások mentén, amelyek kártétele egy, legfeljebb két szomszédos gazdaságra terjedhet ki, az ármentesítés és az árvédekezés a gazdaság feladata. Ugyanez a helyzet a nagy folyók mentén épített árvédelmi töltéseken belül fekvő területek hasznosítása esetén is. A hullámtéri területek — fekvésüktől függően — ritkábban vagy gyakrabban kerülhetnek víz alá. A viszonylag ritkábban elön96 49. ábra. Árvédelmi töltésekkel ármentesített völgy metszete
