Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízemelés

letesen esik a befolyási szelvénytől a kifolyásig. Az energiavonallal párhuzamos a nyomásvonal, mert a csőben a sebesség állandó lévén, a sebességmagasság végig azonos. A szivornya emelkedő ágában fokozatosan nő a víz helyzeti energiája, s így csökkenni kell a nyomásmagasságnak. Ez végeredményben azt jelenti, hogy a szivornya legmagasabb pontján legkisebb a nyomásmagasság és értéke kisebb, mint a szabad levegő- oszlop p0 nyomása.

írjuk fel a szivornya legmagasabb pontjától a befolyási oldal felőli részre a Bernoulli- egyenletet a 48. ábra jelölései szerint:

y 2g y 2g

(37)

ahol p0 = a légköri nyomás; n0 = a felső mederben a vízfolyás sebessége; p = nyomás a szivornyában a legmagasabb ponton; v = a sebesség a szivornyában; Ha = a szivornya legmagasabb szelvényének magassága a felső vízszint fölött; S Ah = veszteségmagasság a csőben.

v0 = 0 értéket feltételezve az egyenletből kifejezhető a legmagasabb csőrészen fellépő nyomás.- = — -<*.+ + ZAh)

V V %9

Kifejezhető a helyzeti energia növekedését jellemző magasságkülönbség is

Hs = Al_('Z + £+ZAh) y l y 2 g )

A szivornya emelkedő ágának magassága tehát csak korlátozott mértékben haladhatja meg a kiindulási vízszintmagasságot, éspedig elméletileg legfeljebb oly értékig, ahol a

— értéke 0.

V

Ekkor

= (38)

Gyakorlatilag a p sohasem érheti el 0-t, mert előbb megindul a gőzkiválás a vízből, s így a keletkező űr nyomása máris nagyobb, mint 0.

A gyakorlatilag elérhető emelőmagasságot még az is korlátozza, hogy a csökkenő nyomásnál a vízből légbuborékok válnak ki és gyülekezni kezdenek a legkisebb nyomású, legmagasabb csőrészben. Lassan elzárhatják az átfolyás útját, hacsak nem nagyobb a csövön átfolyó víz sebessége, mint a légbuborékok felszálló sebessége.

92

48. ábra. Az energiatartalom változása szivornyában (63)