Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízemelés

Minél nagyobb a buborék, annál nagyobb a felszálló sebesség.

d = 1 mm 0 esetében v — 0,256 m/mp

2 mm „ 0,360 m/mp

5 mm „ 0,572 m/mp

10 mm „ 0,806 m/mp

Ezért okoz üzemzavart, ha a szivornyacső repedésein levegő szökik be a kisebb nyomású belső térbe, mert a nagy levegőbuborékokat nem tudja a víz magával kisodorni. Ilyenkor mondják, hogy levegőt szívott a szivornya, s elejtette a vizet.

Az elmondottak arra is felvilágosítást adnak, hogy a szivornya üzembeállítása csak úgy lehetséges, ha előzőleg kiszivattyúzzuk belőle a levegőt, a külső légköri nyomás hatására a szivornya száraiban felemelkedik a külső víz, s kitölti a cső teljes szelvényét.

Kis szivornyáknál a beindítást úgy lehet egyszerűbben megoldani, hogy a szivornyát víz alá helyezve, vízzel teljesen megtöltjük, majd anélkül, hogy levegő szökne a csőbe, felfektetjük a töltésre, melyen keresztül vizet kell szállítania.

Ezt csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a szivornya egyik szárát állandóan víz alatt hagyjuk, a másikat tenyerünkkel vagy zárósapkával légmentesen zárjuk, míg a töltésen átemelve újból víz alá helyezhetjük.

Ha elég nagy a két vízszint közötti különbség és a szivornya szára elég hosszú, nem fog levegő szökni a csőbe akkor sem, ha történetesen az alsó vízszint nem fedi el a leszálló szivornyaszár alsó nyílását. Ilyenkor működhet a szivornya „szabad kifolyással”. A csőben kialakult sebesség elég ahhoz, hogy megakadályozza a levegő benyomulását az alsó nyíláson.

Szivornyák gyakorlati alkalmazása a vízgazdálkodás területén igen széleskörű: 30, 50 mm 0 műanyag, 100 mm0 acéllemezből készült hordozható szivornyák nélkülözhetetlenek az öntözés gyakorlatában. 500—800 mm 0 beépített szivornyák jól alkalmazhatók az árvédelmi töltéseken átvezetendő öntözővíz szállítására.

Működésük azonban csak az alapvető feltételek kielégítése esetén lehet zavarmentes.

93