Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízemelés
Ezért tanulmányunk során sem a szivattyúkkal, sem a motorokkal részleteiben nem foglalkozunk. Hogy azonban vízgazdálkodási feladataink megoldásához a megfelelő szivattyú kiválasztását el tudjuk végezni, néhány szóval meg kell emlékeznünk jellemzőikről és munkaképességükről. A SZIVATTYÚ A szivattyúkat csoportosíthatjuk többek között a forgótengely helyzete, a járókerék szerkezeti megoldása, a víz mozgási iránya, valamint a nyomótér, a szivattyúház kialakítása szerint. A szivattyú tengelye lehet vízszintes, függőleges vagy ferde. A járókerék lehet rekeszes, csavarlapátos, szárnylapátos. Az áramlás iránya a forgókerékben lehet a tengelyre merőleges = radiális, a tengellyel párhuzamos = axiális, a tengelyhez képest ferde = félaxiális. A nyomótér lehet csigaház, gyűrű, henger és körte alakú. A 45. ábrán láthatók a különböző típusú szivattyúk járókerekei. Az első a rekeszes, a második a csavarlapátos, a harmadik a szárnylapátos járókerék. A vizemelő szivattyúk a legkülönfélébb elrendezéssel készülhetnek. A radiális átömlésű (centrifugál) szivattyú működése a centrifugális erő kihasználásán alapul. A centrifugál szivattyú általában vízszintes tengelyű, a forgókerék rekeszes, a nyomótér csiga vagy gyűrű alakú. A félaxiális vagy csavarlapátos szivattyú tengelye leginkább vízszintes. Járókereke lehet nyitott vagy rekeszes csavarlapátú, a víz áramlása a tengelyhez képest ferde. A szárnylapátos vagy propellerszivattyúk tengelye rendszerint függőleges, ritkán vízszintes. A forgókerék szárnylapátos, a víz áramlási iránya axiális. A szivattyút az jellemzi, hogy 1. mekkora vízmennyiséget, 2. milyen magasságra tud számtani, 3. ehhez milyen energiatartalom közlése szükséges, 4. a közölt energiáit milyen hatásfokon hasznosítja, 5. mennyi a szivattyú forclulatszáma. Ezek a jellemzők egymással szorosan összefüggnek. Adott feladat gazdaságos végrehajtására a jellemzők alapján lehet kiválasztani az alkalmas szivattyút. Tengelykeresztben felrakott jelleggörbék segítségével a fenti jellemzők összefüggésükben ábrázolhatok. A 46. ábra a RCs-350 típusú szivattyú jelleggörbéit ábrázolja (63). A jelleggörbe összefüggést mutat a szállított vízhozam (Q) és a vízemelés magassága (H) között. A kettő vizsgálatakor a függőleges tengelyen tüntetik fel a H emelési magasságot, a vízszintes tengelyen a Q a vízhozamot. Az összefüggés általában balról jobb felé süllyedő görbékkel jellemezhető. A szivattyú által szállított vízhozam növekedésével általában csökken az az emelési magasság, amelyre a vízhozamot a gép emelni tudja. Az emelési magasság növe- 45. ábra. a — Rekeszes, b-—csavarlapátos, lésevei csökken az a vízhozam, amit a c — szárnylapátos szivattyúk járószerkezetei (63) szivattyú szállítani tud. 85
