Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízemelés

44. ábra. Magyarázó ábrák a veszteségszámításhoz (63)

szetű csőidomok £j értékei a 25. táblázatból sugara.

Hirtelen, átmenet nélküli keresztmetszet szűkítés esetén a veszteség a két keresztmetszeti terület arányától íüggően változik. A 23. táblázatban Ft a folyás iránya szerint az első -— tehát nagyobb — F2 a második — tehát kisebb — keresztmetszetű területet jelenti.

A vízmérési céllal csőbe helyezett éles helyi szűkület (diafragma) által okozott veszteség számításához szükséges I, értékeket a 24. táblázat mutatja be. F2 a szűkített nyílás kereszt- metszete, F3 a vízvezetésre alkalmazott cső keresztmetszeti területe.

A 90°-os ivcsőidomban keletkező veszteség tényezője az ívcső görbületi sugarától és a csőátmérőtől függ. Kör és négyszög keresztmet- vehetők. D a csőátmérő, R az ívcső görbületi

A táblázatokban használt jelöléseket a 44. ábra magyarázza.

23. táblázat. A hirtelen keresztmetszet-változás veszteségtényezője (63)

~ 0,01

0,10 0,20

0,4

0,6

0,8

1,0

l5 0,50

0,46 0,42

0,33

0,23

0,13

0,00

24. táblázat. Az éles

helyi szűkület veszteségtényezője (63)

f »•*

0,2

0,3 0,4

0,5 0,6

0,7

0,8

0,9 1,0

£9 226

48

17,5 7,8

3,8 1,8

0,8

0,3

0,06 —

25. táblázat. 90a-os ívcső

veszteségtényezőjének változása (63)

D

2F"

0,1 0,2 0,3

0,4 0,5

0,6

0,7 0,8

0,9 1,00

Körkeresztmetszet

o

0,13 0,14 0,16

0,21 0,30

0,44

0,66 1,00

1,41 2,00

Kégyszögkeresztmetszet

□ 0,12 0,14 0,18

0,25 0,40

0,64

1,00 1,55

2,27 3,25

YÍZEMELŐ GÉPEK

A mezőgazdasági üzemben a víz energiatartalma általában három célból növelhető:

1. a rendelkezésre álló vizet nagyobb geodéziai magasságra emelve lehetővé tenni a magasabb tereprészeken történő felhasználását;

2. alacsonyabb költség miatt épített kis keresztszelvényű csőben, nagyobb sebességgel mozgassuk a vizet;

3. a vizet nagyobb nyomás alá helyezni, ami feltétele lehet egyes munkagépek üzemeltetésének (öntöző szórófej).

Mindhárom esetben a víz energiatartalmát növelni kell, hogy a célt elérhessük. A víz energiatartalmát géppel növeljük, általában motorral meghajtott szivattyúval. A motort és a szivattyút mint gépet a Géptan részletesen tárgyalja.

«4