Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízemelés

Az egyenlet első tagjaként szereplő sebességmagasság lényegét a Pitot-ié\e csőnél már tárgyaltuk. A folyadékrészecskéknek az az energiája, melyet sebességük képvisel, magassággal is kifejezhető. Ez a magasság a Püoí-féle csőben közvetlenül leolvasható. Minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb a sebességmagasság. Értéke a sebesség négyzetével arányos.

A nyomásmagasság értelmezéséhez helyes, ha a Pascal törvényét elevenítjük fel. Ez azt fejezi ki, hogy bármely folyadékrészecskére ható nyomások összege az alábbi két tagból számítható:

p = Po+Y(y-y0)< (29)

ahol p = az összes nyomás (kg/cm2),

p0 = a folyadék felszínére ható külső nyomás (kg/cm2). (Felszíni vizeknél általában a levegőoszlop nyomását értjük alatta.) y — a folyadék faj súlya (kg/cm3)

y—y0 = h = a folyadékrészecske felett levő vízréteg magassága (cm).

Ha feltételezzük, hogy a külső p0 nyomás a vizsgálat alatt nem változik, és a folyadék fajsúlya állandó, a nyomáskülönbséget általában a vizsgált hely felett

levő h vízoszlop magasságával lehet mérni.

A nyomásmagasság kifejezésére tehát elegendő a

h=P

39. ábra. Energiatartalom változása vízszintes szűkülő csőben

40. ábra. Energiatartalom változása lejtő esős zakaszban

tag ismerete.

Az egyenlet harmadik tagja azt a geodéziai magasságot fejezi ki, amelyben (egy alapsíktól mérve) a vízrészecske az adott esetben tartózkodik. Ez is energiatartalmat jelent, mert a vízrészecskék alacsonyabb szintre ejtve, energiát szabadítanak fel. Ilyen módon elektromos energia fejleszthető. Ezen az alapon működnek a vízierőművek.

Az ideális folyadékoknál a három energiatartalmat kifejező magasságérték összege állandó. Ez a megállapítás az alábbi példákon jól értelmezhető.

Tekintsük a 39. ábrát. Szűkülő vízszintes csőben a befolyási szelvényben (ahol a keresztmetszet na°í

gyobb) a — tag viszonylag kisebb —1/

80