Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízemelés

Pl értékű, a — tag értéke viszont na­gyobb. A szűkülő csőrész végén, ahol a sebesség a kisebb kereszt­éi; metszeti terület miatt megnő, a — 29 sebességmagasság tag az előbbihez p„ képest nagyobb, míg a — nyomás­V magasság kisebb. A geodéziai ma­gasság változatlan. A 40. ábrán bemutatott állandó keresztmetszetű lejtős csőben váltó­ra2 zatlan a — sebességmagasság. Csök­ken a z helyzeti energiát kifejező geo­déziai magasság, de ugyanannyival nő a nyomómagasság, mert a cső végén nagyobb a vízrészecskét elborító vízréteg magassága, amit a nyomásvonaltól mérünk. Változó keresztmetszetű és magasságú csőben a három energiamagasság értékváltozásait jól mutatja a 41. ábra. Ideális folyadéknál a három energiamagasság összege, az „energiaszint" az alap­síkkal párhuzamos vízszintes vonallal ábrázolható. A VESZTESÉGMAGASSÁG Nem ideális folyadékoknál, ahol belső súrlódásból és a mederfalhoz való súrló­dásból eredő energiaveszteség van, az energia nem változatlan, hanem a fel­lépő veszteségeknek megfelelően, a folyás irányában állandóan csökken. Az a magasság, amellyel az energia két szelvény között csökken, egyenlő a két szelvény között végbement mozgás során előállott veszteséggel. A veszteségek ellenére megmaradt energiatartalmat az ,,energiavonal” ábrá­zolja. Két vizsgált szelvény közötti szakaszon fellépő veszteség értékét megállapít­hatjuk, ha lemérjük a két szelvényben folyó víz energiatartalmát jellemző érté­keket, s számítjuk az energiaegyenlet tagjait. Mérve a mozgó víz szelvényen­p2 kénti középsebességeit, ebből a — tagok közvetlenül számíthatok. Merve a P „ két szelvényben a nyomás középértékét, ez a — taggal egyenlő. Egyszerűen mérhető a két szelvény súlypontjának geodéziai magassága is. E mérések ered­ményeképpen megállapítható, hogy az első és a második keresztszelvényben az energiatartalmat kifejező értékek végösszegei nem azonosak. A második szel­vényben az összeg valamilyen Ah értékkel kisebb. Ez a különbség a veszteség­magasság, mely a két szelvény között végbemenő vízmozgás során fellépő energiaveszteséget tünteti fel. Képlettel kifejezve: ! + f + = f+ 7 + z° + 'í'' <30) ahol Ah az összes veszteségmagasság. 41. ábra. Energiatartalom változása lejtő szűkülő csőben 6 Vízgazdálkodós - 2 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom