Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízmérés
lete. E szerint 87 c n m (27) ahol R = a már ismert hidraulikus sugár (m); n = érdességi tényező, amely a meder anyagától függ. Értéke az alábbi táblázat szerint változik. Nagyon sima fal (simított cementhabarcs, gyalult fa stb.) n — 0,06 Sima fal, deszka, tégla, faragott kő n = 0,16 Terméskőburkolat n = 0,45 Szabályos földszelvény részben burkolva n = 0,85 Földmedrek természetes állapotban n = 1,30 Elhanyagolt (benőtt hordalékos) meder n = 1,75 A meder fenékesését és méreteit a tervezés során felvesszük. Tudjuk, hogy milyen üzemi körülmények között fog a csatorna működni, tehát az n érdességi tényezőt előre megválaszthatjuk. Ezzel minden adat rendelkezésre áll ahhoz, hogy a középsebességet kiszámítsuk. A számított középsebességgel az átfolyás feltételezett keresztszelvényét szorozva megkapjuk, hogy hány köbméter víz halad át a vizsgált mederszelvényen másodpercenként. Ha a számítás eredménye azt mutatja, hogy a feltételezett meder- és vízszin- esés esetében nagyobb a vízszállítóképesség, mint amennyire szükség volna, akkor csökkenteni lehet a szelvény méreteit. Üjabb számítással kell meghatározni azt, hogy milyen vízmennyiség folyik át a módosított szelvényen. így próbálgatással közelítjük meg azt a szelvényméretet, amely részünkre kívánatos, és az adott vízhozam szállítására alkalmas. Földszelvényű csatornáknál a számítással meghatározott középsebesség értéke ne legyen kisebb, mint 0,20 m/mp, se nagyobb, mint 0,4 —0,6 m/mp, különben a víz feliszapolja, illetőleg elmossa a csatorna medrét. Az ismertetett képletek a vízhozam meghatározásához elegendő pontosságúak. Gyakorlati munkánk során a vízhozam számítását ma már nem kell közvetlenül elvégeznünk, mert rendelkezésünkre állnak olyan grafikonok, táblázatok, amelyekkel szabályos keresztszelvényű csatornák esetében, a szükséges méretadatok ismeretében, minden számítás nélkül közvetlenül megállapítható a csatorna által szállított vízhozam. Ha a vízfolyásban folyó vízhozam értékét megállapítottuk, akkor az átfolyás ismert idejével történő szorzással közvetlenül meghatározható a vizsgált időszakban átfolyt vízmennyiség. A vízmérés üzemi feladatainak végrehajtásához jól tudjuk alkalmazni a 'Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet kiadványait. Ezek közül meg kell emlékeznünk a „Vízhozammérési Zsebkönyv”-ről és az „Öntözővízmérés” című kiadványról (77, 41). VÍZMÉRÉS ZÁRT CSŐVEZETÉKBEN Zárt csővezetékben a gyakorlatban csak beépített mérőberendezésekkel mérhetjük a vízhozamot. Működésüknek elvi részleteit nem fogjuk elemezni, általában nyomáskülönbség-mérésen alapulnak. A 38. ábra csőbe helyezett mérőszükületet mutat. 76
