Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízmérés

38. ábra. Mérőszűkületek, csatlakozással differenciálmano- méterhez (42) A csövekben vezetett vízmennyiség mérésére gyakran olyan vízmérő berendezést építenek be, amely nem a vízhozamot mutatja, hanem az összes átfolyt vízmennyiséget szám­lálja. így az átfolyt vízmennyiség közvetlenül köbméterben vagy literben olvasható le. Ha ilyen vízórák alkalmazásakor az átfolyó vízhozamra vagyunk kíváncsiak az átfolyás idejének méréséről kell gondoskodnunk. A mérési idő kezdetén és végén a vízóra számláló berendezésén le kell olvasnunk az óra állását. A két leolvasás különbségéből kapott összvízmennyiséget osztva a mérési idővel, meg­kapjuk a vizsgált időszakban átfolyt vízhozam középértékét. A csővezetékbe beépíthető és gyárilag készített vízmérő berendezések hitele­sítve kerülnek forgalomba. Ha szennyeződés vagy egyéb ok miatt feltételezhető, hogy pontosságuk csökkent, akkor a vízmérő berendezést ismét hitelesítenünk kell. Enélkül a vízmérő berendezések adatai tévesek lehetnek. Különösen áll ez a mezőgazdasági vízhasználat során általában előforduló, szennyezett horda- lékos vizekre. A csövekben történő vízmérés tárgyalása során meg kell jegyeznünk, hogy ez esetben a keresztszelvényen átfolyó víz sebessége nem azok között a határok között mozog, mint a nyílt csatornákban. A cső anyaga lényegesen nagyobb sebességértéket enged meg. Ezért, bár a cső keresztszelvénye kisebb, a meg­engedett nagy sebességek miatt viszonylag nagyobb vízhozamok vezetésére alkalmas. Ezzel együtt jár, hogy a nagyobb sebességnél nagyobb súrlódási veszteségek lépnek fel. Rövid csőben 2,0 —2,5 m/mp, hosszabb csőben 1,2—1,5 m/mp sebesség engedhető meg. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom