Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízmérés

38. ábra. Mérőszűkületek, csatlakozással differenciálmano- méterhez (42)

A csövekben vezetett vízmennyiség mérésére gyakran olyan vízmérő berendezést építenek be, amely nem a vízhozamot mutatja, hanem az összes átfolyt vízmennyiséget számlálja. így az átfolyt vízmennyiség közvetlenül köbméterben vagy literben olvasható le.

Ha ilyen vízórák alkalmazásakor az átfolyó vízhozamra vagyunk kíváncsiak az átfolyás idejének méréséről kell gondoskodnunk. A mérési idő kezdetén és végén a vízóra számláló berendezésén le kell olvasnunk az óra állását. A két leolvasás különbségéből kapott összvízmennyiséget osztva a mérési idővel, megkapjuk a vizsgált időszakban átfolyt vízhozam középértékét.

A csővezetékbe beépíthető és gyárilag készített vízmérő berendezések hitelesítve kerülnek forgalomba. Ha szennyeződés vagy egyéb ok miatt feltételezhető, hogy pontosságuk csökkent, akkor a vízmérő berendezést ismét hitelesítenünk kell. Enélkül a vízmérő berendezések adatai tévesek lehetnek. Különösen áll ez a mezőgazdasági vízhasználat során általában előforduló, szennyezett horda- lékos vizekre.

A csövekben történő vízmérés tárgyalása során meg kell jegyeznünk, hogy ez esetben a keresztszelvényen átfolyó víz sebessége nem azok között a határok között mozog, mint a nyílt csatornákban. A cső anyaga lényegesen nagyobb sebességértéket enged meg. Ezért, bár a cső keresztszelvénye kisebb, a megengedett nagy sebességek miatt viszonylag nagyobb vízhozamok vezetésére alkalmas. Ezzel együtt jár, hogy a nagyobb sebességnél nagyobb súrlódási veszteségek lépnek fel. Rövid csőben 2,0 —2,5 m/mp, hosszabb csőben 1,2—1,5 m/mp sebesség engedhető meg.

77