Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Vízmérés

A fölsorolt mérőberendezések közül az egyszerűbbeket hordozható kivitelben is elő lehet állítani, és a földszelvényű állandó vagy ideiglenes csatornák változó szelvényeiben mérés céljára ideiglenesen le lehet helyezni. Csupán azt kell szem előtt tartani, hogy a méréshez magasságveszteség szükséges, amelyet csak duzzasztással lehet biztosítani. Ellenőrizendő tehát, hogy a csatorna méretei elbírják-e a szükséges duzzasztást.

V ÍZHOZAMSZÁM ÍTÁS

A vízhozamok közvetlen, illetőleg közvetett mérése mindazon esetekben lehetséges, amikor természetes vízfolyásban vagy mesterséges csatornában folyó víz mennyiségének megállapítása a feladat. Vízgazdálkodásunk során szükség lehet olyan feladatok megoldására is, amikor a csatorna méreteit előre kell megállapítanunk. A tervezés során ellenőrzendő, hogy a tervezett csatorna alkalmas-e az általunk előirányzott vízhozam vezetésére. A csatorna még megépítés előtt áll, tehát nem lehet szó a közvetlen vagy akár közvetett vízhozammérésről sem. Számítás útján kell meghatároznunk azt, hogy a csatorna milyen vízhozam vezetésére alkalmas. A kiindulás ugyanabból az alapképletből történik, amelyet már a mérés során alkalmaztunk.

Q = "k ■ F, (10)

ahol Q = az átfolyó vízhozam (m3/mp); uk = a középsebesség (m/mp); F = az átfolyás keresztmetszete (m2).

Számításunk során föl kell tételezni, hogy a vízhozam a vizsgált szakaszon állandó (37. ábra).

A középsebesség számítása mindazon esetekben lehetséges, ha ismeretes a meder- szelvényben az átfolyás keresztmetszete és a vízszinesés. Ilyen esetekre érvényes a Chézy-képlet

vk = c ][R~ Í, (25)

ahol c = sebességtényező; R = a hidraulikus sugár (m); I = a vízszinesés; R értéket úgy kapjuk meg, hogy az átfolyás keresztmetszetét osztjuk a meder nedvesített kerületével.

R = ^ > (26)

ahol F = átfolyás keresztmetszete (m2); K = nedvesített kerület (m). Mivel föltételezzük a mederszelvényt és a vízállást, az F és K méret helyes rajzról is megállapítható.

A vízszinesés azonos a fenékeséssel, lévén feltételünk szerint a csatornaszakaszban folyó vízhozam állandó.

A c sebességtényező függ a meder érdességétől, alakjától, esetleg a víz- szin esésétől is. Számos kutató közölt a c megállapítására képletet és táblázatot. Ha földszelvényű, vagy burkolt nyílt csatornákról, kisebb medrekről van szó, célszerűen használható Bazin kép37. ábra. Állandó vízhozamú vízfolyás kereszt- és hossz-szelvénye (42)

75