Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Öntözés
Ql/sec 142. ábra. Nyers vízigényábra (82) közötti időtartam (az öntözési forduló) a normához képest legfeljebb három nappal változhat meg. Az öntözések időpontjának módosítására vonatkozó szabályok szigorúak. Arról tehát le kell mod a nunk. hogy az egész öntözési idényben a vízhasználat folyamatos legyen. Az öntözési idény elején-végén meg kell elégednünk a csatornák szakaszos használatával, a szakaszos öntözéssel. Keresnünk kell azonban egy olyan hosszabb időszakot, ahol legzsúfoltabb az öntözés, de amelyen belül a szigorú szabályok ellenére is a folyamatos vízhasználat kiegyenlítéssel megoldható. A kiegyenlítés érdekében ki kell jelölni az öntözési idényen belül egy ún. mértékadó időszakot. A mértékadó időszak a legnagyobb vízfogyasztás időszaka legyen. Ha ezen az időszakon belül ki tudjuk egyenlíteni a csúcsigényeket, akkor ez az eredmény a csatornák méretezési alapjául már elfogadható. A legzsúfoltabb igényeket magában foglaló mértékadó időszakban kapott kiegyenlített vízhozamhoz alkalmazkodni lehet az öntözési idény más időszakaiban. Kisebb vízigényt úgy elégíthetünk ki, hogy a csatornahálózatnak időszakos üzemeltetésével végezzük az öntözéseket. Hazánkban a mértékadó időszak rizstermesztés esetén az első árasztás ideje, azaz április közepétől május közepéig, mintegy húsz nap. A szántóföldi növényeknél a júliusi vagy július —augusztusi mintegy egy hónapra terjedő időszak, amely a nagy vízigényű takarmánynövények két egymás után következő öntözése között telik el. A nyers vízigényábra alapján a mértékadó időszak kijelölése egyszerűen elvégezhető, mert a legjobban terhelt időszak a vízigényábrából rátekintéssel könnyen megállapítható. Összegezzük a választott mértékadó időszakra eső öntözővíz-mennyiségeket, majd osztva a mértékadó időszak öntözési idejével, kiszámítható a mértékadó időszak átlagos öntözővíz-igénye: O' _ 2>í-F| Vo 36, • T • t 17 Vízgazdálkodás — 2 257
