Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)

Öntözés

ahol Q'0 = a mértékadó időszak átlagos vízhozamigénye (1/mp)

Wj = az egyes öntözések során adagolandó öntővíz-mennyiség (m3/ha)

Fi = az öntözendő táblák területe (ha)

T" = az összes munkanapok száma a mértékadó időszakban,

t = a napi munkaidő (óra).

Az átlagos vízigénynek megfelelő egyenletes és folytonos vízszolgáltatás általában nem fogadható el. Ilyen teljes kiegyenlítés következtében az egyes öntözések olyan mértékben távolodhatnak el a megszabott időponttól, ami a felsorolt feltételeket már nem elégíti ki. Próbálgatással azonban egy olyan vízhozamérték kereshető, ami az átlagosnál valamivel nagyobb, gyakorlatilag azonban még jó kiegyenlítést biztosít, ugyanakkor lehetővé teszi az előírt feltételek betartását is. Ez a kiegyenlített vízigény lesz a további számításaink alapja. A mértékadó öntözővíz-igény (Q0) tehát áttalában nagyobb az átlagosnál, kivételes esetekben egyenlő vele.

Kiegyenlítés után ábrázolva a vízigényábrát, a 143. ábrán látható megoldást kapjuk, üzemszünetekkel, de azonos vízhozam használatával.

Számításaink során eddig csak azt a vízmennyiséget vettük figyelembe, melyre az öntözés táblán belüli végrehajtásához van szükség. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy különösen egyes külterjesebb, egyszerűbb megoldásoknál, jelentős veszteség állhat elő a víz szállítása közben. Az öntözőtelep vízkivételi műve és a felhasználás helye között esetenként több krn-es távolság is lehetséges. E hosszú út alatt a víz egy része elpárologhat, a csatorna falain át elszivároghat, a meder résein át elcsuroghat, rosszul záró terelőműveknél rossz irányban elfolyhat stb.

A veszteségeket különböző műszaki megoldásokkal lehet csökkenteni. A gazdaságosan el nem hárítható veszteségeket azonban figyelembe kell venni, hogy az öntözési feladatot tervszerűen végre lehessen hajtani. A vízhozamigényhez a veszteségértékeket hozzáadva, az öntözővízhozam-szükségletet kapjuk. A vízkivételi műtárgynál ennek a vízmennyiségnek kivételét kell biztosítani.

Q = Qo+Sv (71)

ahol Q = az öntözőtelep vízhozam-szükséglete (1/mp)

Q0 — az öntözőtelep mértékadó vízhozamigénye (1/mp)

Sv = a szállítás közben fellépő átlagos veszteség (1/mp).

A számítások kezdetén a táblákon már úgy helyeztük el a növényeket, hogy a legvízigényesebbek a legtávolabb kerüljenek. Mivel a szállítási veszteségek

arányosak az úthosszái, ez a felállítás a biztonságot szolgálta. Erre éppen a távol levő táblák akadálytalan öntözése érdekében van szükség.

Elsősorban a földből épített csatornák veszteségei jelentenek nagy vízhozamcsökkenést. Minél kisebb a csatorna, annál nagyobb a viszonylagos veszteség. A veszteség mértéke függ a föld minőségétől, melyből a csatorna készült, a felső talajrétegek szerkezetétől, kötöttségétől, a talajvízszint helyzetétől, a csatornák állaQ0” 1301 /sec

143. ábra. Kiegyenlített vízigényábra (82)

258