Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízrendezés
legyen nagyobb 0,2—0,3%o-nél. A főcsatornák és mellékcsatornák találkozásánál, betorkollásnál zsilipek elhelyezése kívánatos, hogy szükség esetén a tőzegből feleslegesen kifolyó vízmennyiség visszatartása érdekében zárhassuk a mellékcsatornákat és vissza tarthassuk a talajvizet. A zsiliprendszer tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a talajvízszin emelése alkalmával a csatornahálózatot külvizekkel töltjük meg. A táblák közepe felé eső talajvízszint kell kialakítani, amihez a csatornahálózatban viszonylag magas üzemvíz tartása inkdokolt. A csatornahálózat kétirányú hasznosítása — megcsapolás, talajvízszínemelés — a csatornák vízszinének nagymértékű ingadozásával jár. Láptalajaink felszíne általában vízszintes. E két adottság mellett érthető, hogy általában vagy a víztelenítés, vagy a betáplálás gépi vízemelést igényel. A víztelenítés akkor, ha a befogadó medrében a tavaszi vizek magassága terepfelszín közeli. A betápláláshoz akkor kell vízemelés, ha a befogadó egyben a vízforrás is, vagyis a befogadó vízfolyás vizét használjuk fel a láp talaj vízszinének emelésére. A vízemelést általában nagy vízhozamú és kis emelőmagasságú szivattyúval lehet megoldani. A talajvízszin süllyesztése, a nyílt árkos megoldással viszonylag egyszerűen elvégezhető. Emelése azonban csak akkor sikeres, ha az altalaj vízzáró. Ellenkező esetben a tőzegbe adagolt víz az áteresztő talajrétegeken át megszökhet. A tervezésnél ezért alapvető az altalaj minőségének, fekvésének ismerete. Láptalajokon a megcsapolás következtében lesüllyedő talajvíz lehetővé teszi, hogy a felső rétegeket alevegő járja.Ez a kultúrnövények részére kedvező levegő- víz arányt biztosít a talajban. Ugyanekkor azonban a levegővel járt tőzeg bomlásnak indul. A szerves anyagok lassú égés útján fokozatosan lebomlanak, ami a talajfelszín süllyedésével jár. Különböző mélységű tőzegrétegek esetében a süllyedés más és más értékű. A tervek elkészítése előtt ismernünk kell a tőzegréteg vastagságát, hogy a csatornatengelyek tervezésekor figyelembe vegyük a várható süllyedést. A tőzegréteg vastagságának bemérését szondázással végezzük. Egy hosszú rudat a tőzegbe szúrva, a rúd könnyen nyomható a talajba amíg ásványi anyagot nem ér. így a tőzegréteg mélysége egyszerűen mérhető, feltérképezhető. Hazai viszonyaink között a nyílt árkos talajvízszin-szabályozással a lápon belterjes mezőgazdasági termelést lehet megvalósítani (6). Folyamatban van a lápterületek mezőgazdasági hasznosításának széleskörű bővítése. Hazánkban összesen 100 000 ha láp van, amely meglehetősen elszórtan, több medencében helyezkedik el. Szántóföldi hasznosításuk a helyszíni adottságok miatt nem mindig indokolt. Bélák becslése szerint mintegy 60 000 ha-ra tehető az a terület, ahol tőzegtalajon a vízrendezési munkák után, belterjes növénytermesztést érdemes bevezetni. Homokos mocsárterületek, a tőzegterületekhez hasonlóan nyílt árkokkal megcsapolhatok, hacsak a terület nem forrásos. TALAJCSÖVEZÉS Kötöttebb ásványi talajok megcsapolása nem képzelhető el felszín alatti talajcsőhálózat nélkül, mert a vízmozgás sebessége itt még kisebb, a leszíváshoz szükséges talajvízszin-esés nagyobb, mint a tőzegtalajnál. Ezért a szívóvonalak sokkal sűrűbbek, mint a lápon. Felszín alatti elhelyezésük nem zavarja a talaj felületén folyó mezőgazdasági munkát. 178
