Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízrendezés
A talajban levő csőhálózattal elősegítjük, hogy a talaj felső rétegei megfelelően szellő- ződjenek. Az eddig állandóan nedves és párolgó talajfelszínt melegebbé, a kötött talajokat porhanyóbbá tesszük. A felső réteg kiszáradása következtében keletkező talaj- repedezés, valamint a levegő és a fagyok hatására a kötött talaj is fokozatosan morzsalé- kos szerkezetűvé válik. A talajba kerülő oxigén kedvező talaj életet teremt, és a korábbi redukciós folyamatok eredményeképpen a talajban maradt káros vegyületek is oxidálódnak. A talajfelszín alatti vízvezető csőhálózat kialakításához hagyományosan égetett alagcsövet használnak. Az. előre gyártott, égetett alagcsövekből készített talajcsőhálózatnál fontos, hogy a csővégek simák legyenek és jól illeszkedjenek egymáshoz. A felszín alatti talajcső építhető még lapos kövekből, téglából, esetleg rőzsekévékből. A csöveket a fagyhatár alá 0,9 —1,0 m mélységre helyezik. A felszín alatti vízgyűjtő hálózat különböző elemekből áll. Legsűrűbben vannak a szívócsövek, melyeknek az a feladata, hogy környezetükből a talajban levő könnyen mozgó vizet leszívják. A szívócsövek gyűjtőcsövekbe torkollnak. A gyűjtőcsöveket a fő gyűjtőcső fogadja be. Ez vezeti az összegyűlt vízmennyiséget a befogadó vízfolyásba. Ha a szívóvonalak közel merőlegesen helyezkednek el a rétegvonalakra, akkor hosszirányú talaj csövezésről beszélünk; ha közel párhuzamosak velük, akkor kereszt- irányú talajcsövezésről van szó. A két változatot jellemzi a 105. ábrán bemutatott csővonalazás. A hosszirányú talajcsövezést kis esésű terepen alkalmazzuk. A szívóhatás mind a két oldalra egyenlő. Ha a terepesés nagy (40 —50%o-et is elér), akkor hosszirányú talajcsövezés esetén a csőben olyan nagy vízsebesség állna elő, ami kimosná a csövek környezetében levő talajt is. A lejtőkön alkalmazott kereszt- irányú talajcsövezés szívóhatása felfelé nagyobb, mivel a rétegvonalakat kis szög alatt metszi. A talaj zárórétegein lefelé mozgó vizeket jól összegyűjti. A szívóvonalak távolságát az határozza meg, hogy a talajcsövet adott mélységben elhelyezve, mennyire tudja a talajvízszint lesüllyeszteni. A talajvízszin 105. ábra. A hossz- és keresztirányú talajcsövezés helyszínrajza (32) 12* 179 106. ábra. Szívóárok hatása a talajvízszinre (42)
