Oroszlány István: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963)
Vízrendezés
feltalaját terítik el az egész felszínen. E munkák terepegyengetési igénye nagy, ezért költségesek. Öntözőtelepek tereprendezésekor általában a vékony felszíni rétegek nyesésére törekszünk, és előirányozzuk a nyesett talaj tereprendezés utáni feljavítását, trágyázását. A műterep tervezése során arra kell törekedni, hogy lehetőleg kis terület- egységeken belül földegyenleget kapjunk, vagyis annyi legyen a lenyesendő föld- mennyiség, mint a feltöltendő. Ezzel elkerüljük a föld nagy távolságra történő szállítását. Meg kell jegyezni, hogy gyakran célszerű megépíteni a földszelvényű öntözőcsatornák töltéseit is a lenyesett földmennyiségből. Az előirányzott műterep létesítése műszaki feladat, azonban jó ismernünk néhány alapvető dolgot a tereprendezés kiviteli munkáival kapcsolatban. A munkák előkészítése érdekében előre ki kell tűzni a létesítendő műterepet. Ennek több módja ismeretes: a határvonalas, a nyompontos, a nyomsávos, a köbméteres, a puttonyos, a műszeres kitűzés (54). A határvonalas kitűzés során szántással vagy más módon jelölik a nyesendő, illetőleg töltendő terület határait. A nyompontos kitűzés során 20 X 20 — 40 X 40 m-es négyszöghálózat sarokpontjain 0,5 X 0,5 — 1,0 x 1,0 m méretű gödröket, illetőleg földbabákat készítenek, melyek mélysége — magassága jelzi a műterep magasságát. A nyomsávos kitűzés hasonló az előbbihez, csak itt egymástól 20—40 m-re készített földgerendák, illetőleg árkok jelzik a műterepet. Köbméteres eljárás során a 20x20 — 40x40 m négyszöghálózat sarokpontjait tűzik csak ki karókkal. Külön munkalapon adják meg, hogy az egyes négyszögekből hány m3 földet kell elszállítani vagy odahordani. A puttonyos eljárás hasonló, de a földmunkát nem m3-ben, hanem a nyesést— szállítást végző gépek puttonyűrtartalmának figyelembevételével, puttonyszámban adják meg. Műszeres kitűzésnél a munka közben közvetlenül szintező műszerekkel tűzik ki a nyesések és feltöltések helyét, s folyamatosan ellenőrzik, hogy hol van még szükség nyesésre — töltésre. Ha a tervező abszolút magassággal jellemezte a műterepet, a nyompontos, nyomsávos és műszeres kitűzés alkalmazható. A tervezés és kivitel időpontja közötti idő alatt a felszín átlagos magassága több cm-rel süllyedhet vagy emelkedhet. A talaj művelés, ülepedés, duzzadás állandó mozgásban tartja a felszínt. Ezért csak közvetlenül a kiviteli munka előtt felvett magasságadatokra épülő helyszíni tervezés magasságadatai használhatók. Ha a tervező a területrészenként elszállítandó, illetve feltöltendő földmennyiséget adja meg, a köbméteres és puttonyos kitűzés alkalmazható. Ez esetben nincs szükség helyszíni tervezésre. Legjobban beváltak a köbméteres és nyompontos kitűzések. A kitűzés során előre kell gondolni a nyesett területek későbbi fellazulására és a töltött területek ülepedésére (ez a magasság 20—30%-át is kiteheti). A tereprendezés célszerűen csak száraz talajon végezhető, különben a gépek tönkreteszik még a háborítatlan talajfelszín szerkezetét is. A munkának folyamatosnak kell lennie. Ezért előre meg kell tervezni a tereprendezésre kerülő területek hasznosítását, hogy a gépek felvonulásakor legyen szabad munkatér. A durva tereprendezési munkát mindig kövesse a terepegyengetés, hogy a szállítási feladatok elvégzése, után, egyengetett, sima felszín maradjon vissza. 160
