Nyuli Gyula - Oroszlány István - Szász János: Az öntözés gépei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981)
Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban - dr. Oroszlány István: A vízháztartás szabályozásának módjai
ahol r) — a mértékadó időszakra vonatkozó hatásfok, Kh — a növényzet által a mértékadó időszakban hasznosított vízmennyiség [m3], Vbr ~ a vízkivételi mű — üzemzavarmentesen — szolgáltatta öntözővízmennyiség a mértékadó időszakban [m3]. A rossz hatásfok kiderítésére további elemzésre van szükség. Az előbbi összefüggés ugyanis több tényezőre bontható: V = ahol y]i — a rendszer vízelosztó csatornahálózatának, rj2 — az öntözőtelepek vízszállító hálózatának hatásfoka, rj3 — a vízadagolás hatásfoka. Vizsgáljuk meg kissé közelebbről, mit fejeznek ki az egyes tényezők. A vízelosztó rendszer hatásfoka (yjf) arról tájékoztat, hogy mekkorák a víz szállítása, kormányzása, elosztása során adódó veszteségek. Tájékoztat arról is, hogy a feladatot végrehajtó szervezet mennyire használta ki a technikai lehetőségeket. Az első csoportba a hatásfokot rontó objektív, a másodikba a szubjektív okok tartoznak. Objektív okoknak tekintjük: ® az üzemzavarokat, amelyek a fővízkivétel vagy csatornahálózat üzemeltetését akadályozzák, • az üzemeltetés, a vízkormányzás módszeréből, továbbá a csatornahálózat feltöltéséből, s a hálózatban visszamaradó hasznosíthatatlan víztömegekből jelentkező veszteségeket, • a szivárgásból adódó veszteségeket, • a párolgásból adódó veszteséget. Az öntözőtelepek vízszállító hálózatának hatásfoka (rj2) lényegében az előző veszteségeket jellemzi. A csökkentésüket szolgáló intézkedések azonban az öntözőrendszer csatornahálózatát üzemeltető szerv feladata. A vízadagolás hatásfokával (rjf) azt vizsgáljuk, hogy a táblára adagolt vízmennyiségből mennyit hasznosíthatott a növény. Ennek megfelelően: A K<j— Vh különbséget okozó veszteségek okai ez esetben: A helytelen öntözés miatt elvezetendő csurgalékvizek (kjö). Az oly mélységbe leszivárgolt vizek, amelyeket a növény már nem hasznosíthat (K2Ö). E vizsgálatok kétségtelenül hasznos eligazítást adnak a fejlesztésre. Gondolnunk kell azonban a vízadagolás miatt bekövetkezhető károsodásra is. Arányát egy kb. 200 ha területű, földszelvényű csatornákkal épített öntözőtelep ezzel kapcsolatos tényszámaival jellemezzük : a felületi vizek okozta kár a kultúrákban 16,6%, a felületi vizekből származó kár az erdősávban 3,0%, a megemelkedett talajvíz okozta kár 31,0%, a nagy vízveszteség miatt elmaradt öntözésből származó terméskiesés 36,0 %, az elszivárgott öntözővíz értéke 13,4% Összesen 100,0%. Esetünkben tehát korántsem az öntözötelep vízhasználatának rossz hatásfoka indokolta elsősorban a szivárgás megszüntetését (nem kis beruházást igényel), hanem azok a károk, amelyeket a szivárgó vizek közvetve okoztak (Marjai nyomán). 29
