Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam kézikönyv V. A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai 6. Öntözés (VITUKI, 1972)
1. A viz beszerzésével és az öntözés hatásával kapcsolatos hidrológiai vonatkozású kérdések.
- 5 Bevezetés Az öntözés célja a gazdasági növények számára a termesztésükhöz szükséges viz biztosítása, e ezáltal a termelés lehetővé tétele, illetve — a száraz gazdálkodás eredményeihez viszonyitva — többlet termés elérése. Ahhoz, hogy öntözni lehessen, műszaki létesítmények szükségesek. E létesítmények a vizet a hidrológiai körfolyamat eredményeként rendelkezésre álló vízkészletekből kapják s azzal, hogy a területre vizet juttattak, ott nyilvánvalóan módosítják az öntözés bevezetése előtti hidrológiai viszonyokat. Emellett maguknak a létesítményeknek a tervezésekor, üzemük biztonságos irányításához is sok olyan kérdést kell tisztázni, amelyek valamilyen vonatkozásban kapcsolódnak ahhoz a problémakörhöz, amelyet a hidrológia tudománya tárgyal. így a továbbiakban ennek az előadássorozatnak az a célja,hogy foglalkozzék azokkal az öntözéssel kapcsolatos különleges feladatokkal, amelyek megoldása a hidrológusra, illetve részben a hidrológusra is hárul. E vonatkozásban az anyag aztán két, bizonyos mértékig egymástól különböző részre osztható. Az első rész tárgyalja a viz beszerzésével és az öntözés hidrológiai hatásával kapcsolatos főbb kérdéseket. A második rész pedig a műszaki létesitmények tervezésével, üzemével kapcsolatos egyes hidrológiai, illetve részben hidrológiai vonatkozású kérdéseket foglalja össze. Mind a két résszel kapcsolatban fel kell hivni a figyelmet azonban arra, hogy ennek az előadásnak nem lehet a célja a hidrológiai alapismeretek tárgyalása, felelevenitése. Ezért ezeket ismertnek tekintjük, s csupán azokra a különleges szempontokra, kérdésekre irányítjuk a figyelmet, amelyeket az öntözéssel kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása során külön is mérlegelni, vizsgálni kell. 1. A Víz BESZERZÉSÉVEL É;j AZ ÖNTÖZÉS HATÁSÁVAL KAPCSOLATOS HIDROLÓGIAI VOHATKOZÁSU KÉRDÉSEK. 1.1. A viz beszerzése. Öntözés céljára a vizet természetes tározókból /tavakból/, felszíni vízfolyásokból, vagy a felszínalatti /talajvíz/ készletből szerezhetjük be. Az öntözhető terület pedig két tényezőtől: a rendelkezésre álló vízkészlettől és a növények vízszükségletétől függ. így a rendelkezésre álló vízkészlet alapvetően befolyásolja az öntözési lehetőségeket, s ezért ennek mélyreható elemzése nélkül megbízható öntözési terveket készíteni nem lehet. Maga a feladat, a vízkészlet meghatározása alapvetően hidrológiai kérdés, s ennek gyakorlati megoldása függ attól, hogy a vízellátás a felszíni, vagy felszín alatti készletet terheli-e. A felszíni vizekből történő vizbeszerzés. A felszíni vizekből való vizbeszerzésre, mint már arra rámutattunk, elvileg két lehetőség van: az öntözés vízkivételei támaszkodhatnak valamilyen természetes tározó /tó/, v&6y pedig egy felszíni vízfolyás vízkészletére. Az első esetben a hidrológus feladata a természetes tározóba igyekvő vizekre vonatkozó összegyülekezési folyamat törvényszerűségeinek a feltárása, továbbá a tóban hasznosan tározható vízkészlet mennyiségének a meghatározása. Igen lényeges az is, hogy vannak-e már a tóra, vagy az abból távozó vizekre támaszkodó egyéb vízkivételek is, amelyek vízigényét feltétlenül ki kell elégíteni. De nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a tóba jutó vizek valószínűségi változóként viselkednek, e igy az elemző munka során tulajdonképpen azt a célt kell magunk elé tüzzük, hogy a termeszthető növények vegetációs időszakára vonatkozóan meghatározhassuk a felhasználható vízkészlet eloszlását. Gondos munka esetén a hidrológusnak feltétlenül fel kell tárnia azt is, hogy a tó befogadóképessége mesterséges müvek segítségével növelhető-e, s milyen mértékben. Ha pedig
