Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 1. Vízháztartási kérdésekről általában
1. Vízháztartási kérdésekről általában Az egyetemi oktatás során ismeretesek azok a hidrológiai, hidraulikai, meteorológiai és talajtani alapfogalmak, melyek a lefolyással, a viz- háztartási egyenlet egyes tagjaival függenek össze. Ismeretesek ezen ösz- szefüggések fizikai és matematikai formái a különböző kutatók jelenlegi megfogalmazásában. Az OVH Vizkészletgazdálkodási Központ 1969-ben készített tanulmánya alapján vizsgáljuk meg most a levezetés szükségessége szempontjából szélsőségesnek mondható tél-tavaszi csapadékterhelés esetében a vizház- tartási egyenlet egyes tagjait, annak legegyszerűbb formájában: Cs = P + Sz + T + L azaz a csapadék egyenlő a párolgás, a talajbaszivárgás, a műszaki tározás és a levezetés összegével. Az egyenlet jobb oldalán szereplő értékek nagyságrendjére %-ban kifejezve az 1/1. táblázatban foglalt képet kapjuk nagy megközelités mellett. 1/1. táblázat A vizháztartás hozzávetőleges alakulása szélsőséges csapadékterhelésnél az ország sikvidékein a lehullott csapadék %-ában és 14 napos elvezetési időszak figyelembevételével Ma Lehetséges Szükséges Párolgás 7 7 7 Talajtározás 10 40 44 Műszaki tározás 2 6 10 Levezetés 20 27 39X Összesen: 39 80 100 Elöntésben marad 14 nap után 61 20X 9 Ez országosan 38 l/sec/kmz fajlagos levezetést jelent. 5
