Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 3. Az általában csapadékdús völgyek és hegylábak vízrendezési problémái

vizsgálatával a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola és a Keszthelyvidéki Láphasznositő Vízgazdálkodási Társulat foglalkozik.

A talajvizszint szabályozás különleges és gyökeres megoldása a talaj - csövezés. Ezt az eljárást világszerte általában csak erre a célra használják, bár nálunk a múltban és jórészt még ma is más szerepet is kell a talajcsövezéssel megoldani. Erről bővebbet a 4. fejezet tartalmaz.

A talajvíz szintjének befolyásolása, de általában a csökkentése, a le- csapolás leghatékonyabb módszere a talaj csövezés. Eurőpa-szerte ismertek az elvei és a technikai megoldásai. Ezek a Műszaki Egyetem tananyagában részletesen megtalálhatók.

Ha a lecsapolást biztositő talajcsövek utján nemcsak a fölösleges vizet kívánjuk eltávolítani, hanem a növényi élet számára szükséges vizet " pótolni is akarjuk, ez az eljárás már az altalaj öntözés fogalmi körébe tartozik. Az ily módon kialakított talajcső-rendszerek működésének reverzibi- litását kell biztosítani.

Egyes területeken, ahol állandóan magas a talajvizállás, találkozunk szivattyúzott talajcső-rendszerekkel (pl. Visztula torkolati vidéke), de általában a befogadó vizszintjének változtatásával igyekeznek a talajcsőhálózatban végbemenő vizmozgást szabályozni.

Az utóbbi időben a szakembereket mind jobban foglalkoztatja, főleg öntözött területek esetében és bizonyos talajtípusoknál, a másodlagos szi- kesedés folyamatának meggátlása talajcsövezés segítségével. Az ilyen célból létesített talajcsőhálőzatot olyan mélyre kell fektetni, hogy a talajvizszint ne közelíthesse meg a terep felszínét csak mintegy 2 méterre, tehát sófelmosődás az efölötti zónába ne történhessen. Etekintetben igen jelentős előrehaladás történt Bulgáriában és Tunéziában. Hazánkban ez a kérdés az Alföld öntözésre berendezett területein merül fel, főleg a Tisza II. Vízlépcső hatásterületén. A szükséges kutatások és vizsgálatok ilyen irányban megindultak.

A mélyen elhelyezkedő talajcső rendszerek technikai nehézségei az építés technológiája mellett az üzemelés és karbantartás tekintetében is jelentősek. Maga a technológia olyan gépet igényel, mely- mély árok ásása nélkül, igen nagy vonóerő mellett müanyagcsövet tud 2, 5-3, 0 m mélyen a talajba behúzni, vagy- olyan közismert talajcsövező gépet, melynek kaparőszalagja a jelzett mélységig leér, az árok falát tömöríti addig, amig a csőanyag esetleg viz alatt - tehát nem láthatóan - elhelyezésre kerül.

E feltételeket megfelelően kielégítő gép ma még nem ismeretes.

A csövek anyaga tekintetében jelenleg technológiai okokból legjobban a műanyag csövek válnak be.

Ezeknél a mély talajcső rendszereknél számolni kell mindenkor azzal a ténnyel, hogy üzemüket szivattyúzással kell biztosítani.- 32 -