Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 4. A talaj víztartalmának befolyásolása műszaki eszközökkel

4. A talaj víztartalmának befolyásolása műszaki eszközökkel

Az általában csapadékdus völgyekben és hegylábaknál, de lankásabb hegyoldalakon is sok esetben olyan talajviszonyokat találunk, melyek a talaj rossz szerkezetére utalnak. A talaj szerkezeti viszonyai miatt a csapadékvizet igen lassan tudja csak befogadni, de ugyancsak lassan is szárad ki. Kiszáradt állapotban kemény, rögös, repedezett. Csapadék hatására felülete gyorsan eltömődik. Rendszeresen ezeknél a talajoknál a talajvizszint mélyen helyezkedik el.

E rossz szerkezetű - úgynevezett kétfázisú - talajok megjavítása igen komoly talaj művelési, talajjavitási és vizrendezési beavatkozást igényel, melynek a célja az, hogy tartósan háromfázisú, tehát jő talajt nyerjünk. Ehhez a fizikai behatásokon kivül kémiai folyamatok feltételeit is biztosítani kell.

A fizikai behatások egy részét, de a szükséges kémiai folyamatok egyik feltételét is műszaki eszközökkel kell biztosítani.

A fizikai behatások során igyekezni kell a talaj kötött szerkezetének megbontására mélylazitással, mélymüveléssel, illetve a talajban felgyülem- let fölös viz eltávolításával. Ezt a mesterségesen és ideiglenesen kialakított talajszerkezetet kémiai és biológiai anyagok, valamint levegő bejuttatásával lehetséges állandósítani. A feladat végrehajtásának egy részét ta- jacsövezéssel érhetjük el.

Ellentétben a 3,03 fejezetben mondottakkal, itt a talajcső-hálózat feladata a talaj felesleges víztartalmának eltávolítása, tehát nem a talajvizszint süllyesztése. Ugyanakkor a csöveken keresztül levegő jut a talajba, és az ott lejátszódó oxidációs folyamatot gyorsitja, A talajcsöveknek ez utóbbi szerepe ilyen talajok esetében döntő. 4

A talajcsövezés fentebb vázolt cél érdekében történő alkalmazása világszerte még nem eléggé ismert. Határainkhoz közel jelentős próbálkozások történtek Ausztriában, Csehszlovákiában, és a Szovjetunió határaink menti területén. Ezek között kiemelkedik a Szlovákiában végzett és nagy területre kiterjedő munka.

Hazánkban a taljjavitás érdekében, de főleg a levegőnek a talajba juttatása céljából, mintegy 200 000 kát. hold terület szorul talajcsövezésre.

E terület megyénkénti bontását a 4. táblázat tartalmazza. A táblázat adatai a mai igényekkel szemben alábecsültnek mondhatók. Nem tartalmazzák azonkívül a másodlagos szikesedés elleni igényeket.

Jórészt a talaj szerkezetének megváltoztatása érdekében a második világháború előtti időszakban mintegy 40 000 hold talajcsövezése történt meg. Ebből ma már csak mintegy 10 000 hold ismert. Ennek megyénkénti nagyságát az 5. táblázat tartalmazza.

E műszaki eljárás nagyobb mérvű használatát nálunk gazdasági okok nehezítették meg a múltban, de nehezítik még ma is.

A talajcsövezés anyaga és kiviteli technológiája az elmúlt évtizedek- 33 -