Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 3. Az általában csapadékdús völgyek és hegylábak vízrendezési problémái

Ebből következik, hogy- sürü csatornahálózatot igényel, melynek stirUségét a nagyüzemi gépi művelés megszabja (minimum 200 m),- a talajvizszint süllyesztésének kívánt sebessége, de növelése érdekében is ajánlatos a nyílt árokhálözatot talajcsövekkel összekötni,- megfelelő vizforrást kell biztosítani ahhoz, hogy a talajvíz szintjét adott esetben a szükséges mértékben és idő alatt meg lehesen emelni a fentebb vázolt és talajcsövekkel összekötött csatornák segítségével,- a kettős célt szolgáló berendezések üzemét lehetőleg függetleníteni kell a befogadó vízállásától (reverzibilis szivattyútelepek létesítése), vagy a befogadó vízállás szabályozását is biztosítani kell (duzzasztás megoldása, külvizek más utón való elvezetése).

A talajvizszint szabályozás klasszikus hazája Hollandia. A fenti elvekhez ott még a különböző minőségű viz (sós tengervíz, édes folyóvíz) kezelése is kapcsolódik. Eredetileg a hollandok a talajvizszint szabályozás nyíltárkos megoldását használták. Ez megfelelt a kisparaszti tulajdonviszonyoknak és a mezőgazdasági termelés régi technikájának és igényének. Ma már nagy területeken tagositanak, ennek során újtáblákat, tömböket alakítanak ki csak azért, hogy csökkentsék a nyílt csatornák által elfoglalt területet. E nyílt csatornákat a talaj által megkívánt optimális távolságban építik ki újra és köztük burkolt talajcsövezést létesítenek. Mindehhez - ha azt egy nagyobb területen, előre meghatározott program szerint hajtják végre, az állam 80%-os támogatást biztosit. A holland példa szakmai szempontból a különböző természeti adottságok miatt hazai viszonyainkkal nem azonosítható, de a talajvizszint szabályozás megoldásának tendenciája igen. Megnyugtató talajvizszint szabályozás megfelelő viztartalék, üzembiztos lecsapoló és talajcsövezett rendszerek nélkül a mezőgazdaság zavartalan termelési feltételeit nem biztosítja.

Nem ezen az elven épült ki az elmúlt években a már említett Keszt- hely-Héviz közötti öblözet a Kisbalaton térségében (10. ábra). Azóta itt is bebizonyosodott, hogy a nyiltcsatornás megoldás önmagában nem elégséges, a talajviszszint szabályozás szükséges idő alatt végrehajtásához, hanem a 200 m távolságokra elhelyezkedő szivócsatornákat felszin alatti talajcsövekkel össze kell kötni.

Az eredeti elgondolás szerint a Fenékpusztán létesített szivattyúteleppel üzemelő reverzibilis nyílt rendszer kiépítése volt. Vizpótlást a Gvöngyös-Páhok-i főcsatorna saját vízhozama, esetleg a Balaton biztosít ja. Az igy kiépített rendszer mintegy 15 000 Ft/kh fajlagos költséggel elkészült. Jelenleg kísérletek folynak az itteni láptalaj figyelembevételével a szivócsatornák közötti terület vakonddrénezésére. A kísérletek eddig biztatóak, de még bizonytalan a vokonndrének újbóli kihúzásának gyakorisága, amely az üzemelési költséget nagymértékben befolyásolhatja. E problémák- 31 -