Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 2. Az általában aszályos területek vízrendezési problémái

Ez esetben a levonuló belvizhullám egy része szétterül az előre kijelölt tá- rozótertileten. Ennél a megoldásnál a tározó fürtök üzemeltetése, tehát leürítése vagy újratöltése az egyes tározóktól függetlenül is történhet, mig az előbbi esetekben a leürítés jórészt az alacsonyabban fekvő tározőtere- ken keresztül történhet csak.

7. ábra Oldal tározó

Az elvezetést gátló létesítmények szép példája található a Kiskun- majsa és Vidéke Vizgazdálkodási Társulat területén, ahol 150 db tiltőval, mintegy 3500 kát. holdon, kereken 5 000 000 m^ vizet lehet tárolni szikes legelőkön. A tárolt viz végső elhelyezése a vízgyűjtő alján elhelyezkedő 2500 kh-as fehértói halgazdaság halastavaiban történik.

2.13 A talajvíz szintjének csökkenését lassító berendezések

A mélyvezetésű csatornák a felszíni vizek levezetése után általában a magasra emelkedett talajvizet is megcsapolják. Hatásuk főleg homoktalajok esetében érvényesül, de ott is a csatornától nem nagy távolságra terjed ki egy mértékadó idő (1-2 hét) alatt. Ha azonban a csatornán további felszíni eredetű belvizlevonulás nincs, hosszabb idő alatt alkalmas arra, hogy a fenékszintnél nem sokkal magasabb szintre a talajvíz szintjét leszállítsa nagyobb területen is. Ez a jelenség főleg a mélyen beágyazott csatornák esetében lehetséges. Ennek meggátlására a csatornákba tiltókat kell beépíteni, melyeket a felszíni vizek levonultával úgy kell kezelni, hogy a talajvíz csak a növényi élet számára szükséges szintig süllyedhessen le. Gyakori tévhit, hogy e tiltókkal - főleg ha felülről vízpótlási lehetőség van - a talajvíz szintjét meg is lehet emelni. Ennek az elvnek tarthatatlanságát a 8. ábra szemléltetően bizonyítja. Ha egy meghatározott "x" távolságig hat ki a csatorna leszivási hatása és itt a nyugalmi talajvizszint pl. 1,40-1,50 m-rel magasabb mint a csatorna fenékszintje, várhatóan legalább ilyen mérvű nyomást kellene előállítani a csatornában, ha betáplálás-