Najmányi László - Soltész József: Vízrendezések tervezése, építése, üzeme (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. Újabb szempontok a síkvidéki területek vízrendezésének tervezéséhez, építéséhez és üzemeléséhez - 2. Az általában aszályos területek vízrendezési problémái
sal akarnánk elérni ugyanazt a talaj vizszintet és ugyanott. Példánk szerint ez a tervezett - 0,10 - 0,15 relatív belvizszint magasság helyett + 1,00- 1,10 m nyom óm agas ságot jelentene. Nyilvánvaló hogy ezt a vizszintet csak komoly töltések kiépitése mellett lehetne előállítani olyan alföldi terepen, ahol az átlagos terepesés miatt a csatornák esése is minimális. Ez műszaki-gazdasági lehetetlenséget jelent. A csatornákba épített tiltók ilyen esetekben tehát csak azt az egyetlen célt szolgálják, hogy lassítsák a talajvíz ttlkör leszállását. 8. ábra Belvízcsatornának a talajvizszintre gyakorolt hatása 2.14 Tározók Az előző fejezetben már foglalkoztunk bizonyos fajta belviztározás- sal.Ezek a tározók az esetek zömében az árasztó öntözés egyik módszerét (limányos öntözés) is jelentik. Belviztározást azonban komolyabb mértékben csak külön, erre a célra kialakított tározók biztosítanak. E tározók lehetnek természetes adottságból kialakíthatók, vagy mesterséges létesítmények. Az első esetben példaként a holtmeredekre, ill. nagyobb kiterjedésű alföldi szikes tavakra lehet gondolni. E tározók elősegítik, hogy a belvízrendszerek torkolati levezető kapacitása a számítottnál kisebb legyen, ill. adott esetben a vizek továbbvezetését szükségtelenné teszik, vagy időben elhúzzák. Ez utóbbi történik pl. napjainkban a Duna-Tisza-közi homokhátságon, ahol a Kondor-tő, Kurjantó, az Agasegyházi-tő, stb. elegendő tározó-teret nyújt a hozzájuk tartozó vízgyűjtőn keletkező belvizek fogadására és csak az összegyűlt vizek lassú leeresztését kell biztosítani. Történhet azonban a belviztározás mesterséges tavakban is. Ez esetben vagy gravitációsan, vagy szivattyúzással a terpen épített gátrendszer mögé vezetjük a vizet és megvárjuk amig a továbbvezetésére az alsóbb terület csatornahálózata kedvezőbb helyzetbe kerül. Ide tartoznak az un. emeltszintű halastavak is. Gazdasági megfontolás alapján lehet az ilyen megoldásokról dönteni, amikoris aránylag kis emelőmagasság, vagy épen- 18 -
