Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
A Duna magas vízállása miatt a fővárosi szennyvízcsatornák szivattyúzását április 12.-ig fenn kellett tartani, „a gépek működésének egész időtartama alatt, a csatornákból 109 827 000 köbláb (3600 900 m 3 ) víz szivattyúztatott ki." (Kada, Horovicz 1876) Amint a vízállás lehetővé tette a Duna bal parti gátszakadást a fővárosban elzárták. „Midőn a Viktoria-töltés mellett a vízállás 17' 6"-re (5,53 méterre) apadt és a tavaszi vizek beérkezésétől tartani lehetett, hogy a Duna vize újólag áradni fog és ismét elárasztaná az alig szabadult gyári telepeket, a Viktoria-töltés átszakadt része helyreállíttatott. A Viktoria-töltés, a Tüköry-gát és a váci országút között fekvő területen a még visszamaradt közel 13 millió köbláb víznek kiszivattyúzására 4 darab gőzgép a megfelelő szivattyúkkal használtatott fel, melyekkel a kérdéses területből a víz 14 nap alatt eltávolíttatott." (Kada, Horovicz 1876) A fővárosi Árvíz Bizottság beszámolt a tanácsnak három hónapos működésének eredményéről, legfőbb problémaként a budai és pesti oldal különböző szintű be védettségét fogalmazva meg: „A fővárosnak bal parti része úgy védtöltésekkel, mind zsilipekkel el lévén látva, mely építményeket - sajnálattal kell kijelentenünk - a jobb parti rész mindeddig még nélkülöz, és így előreláthatólag a fővárosnak utóbb említett része nagyobb veszéllyel volt fenyegetve, felhívtuk az ottani elöljáróságokat, hogy saját hatáskörükben is mindazon intézkedéseket, melyeket az árvíz veszélyének elhárítására szükségesek találnak - tegyék meg." (Kada, Horovicz 1876) A fővárosi Árvíz Bizottság köszönetet mondott mindazoknak, akik a veszély elhárításában részt vettek illetve adakoztak az árvízkárosultaknak: „Az élelmezés körül fel kell említenünk fővárosi nőegyleteink és hölgyeinknek kitűnő buzgólkodását és a polgárságnak azon áldozatkészségét, hogy az öszszes elhelyezési épületekbe oly nagy mennyiségben szállították ingyen a legjobb minőségű főtt eledeleket, hogy az összes elhelyezettek, a gyermekek, sőt csecsemőkre való figyelemmel egészségesen és kellő mennyiségben láttathattak el... Legkegyelmesebb Urunk, Király Őfelsége kegyelme folytán a várbeli királyi lak melléképületeiben 127 egyén lett elhelyezve, kik a népkonyhákból élelmeztettek. Jó ivóvízzel Supp királyi palotai főfelügyelő úr szíves intézkedése folytán a városmajor kútjából láttattak el. ...A különböző helységekben mintegy 5000 egyén helyeztetett el, köztük 1000 gyennek. Az élelmezés a kerületben rögtönzött népkonyha által eszközöltetett, melyekből naponta egyszer meleg étel szolgáltatott ki. A gyermekek számára naponta kétszer meleg leves nyújtatott... Legyen szabad felemlítenünk, hogy a fővárosi lakosság minden felszólítás nélkül egyedül szíve sugallatát követve ezrekre menő pénzbeli segélyt adott át a Bizottságnak az árvízkárosultak felsegélyezésére. Ezen nagylelkű adományozók első sorában tündökölnek felséges Urunk a király és felséges királynénk személyi, kik a veszély nagyságának hírére a károsult szerencsétlenek felsegélyezésére 21000 forintot méltóztattak legkegyelmesebben adományozni, elrendelvén egyúttal, hogy magához a fejedelmi lakhoz tartozó épületek is a fedél nélkül maradt szerencsétlenek befogadására megnyittassanak..." (Kada, Horovicz 1876) Májusban a Budapesti Árvíz Bizottság elkészítette jelentését az 1876-ik évi árvíz lefolyásáról, mely szerint: „Előre látható lévén, hogy a vízborította városrészeken a házak repedezése akkor lesz nagyobb mértékű, amikor az árvíz rendes medrébe visszatér. A vízzel elárasztott összes háznak életbiztonsági tekinteteknél fogva múlhatatlanul szükséges megvizsgálására összes mérnökeink elegendők nem voltak, intézkedtünk, hogy a közlekedési minisztéri-
